Mindenekelőtt még az elején leszögeznénk, hogy az életben sokkal ritkábban történnek hasonló esetek, mint a hollywoodi szuperprodukciókban. A modern liftekben ugyanis egyszerre többféle biztonsági mechanizmus található, részben pontosan arra az esetre, hogy ne mondják be egyszerre az unalmast. Példának okáért, ha a megengedett súlynál több utas tömörül össze a kabinban, a lift egész egyszerűen nem mozdul a helyről. Na de nézzük, mivel járna a legrosszabb forgatókönyv:
A Howstuffworks cikke szerint a lifteket manapság már nem egy, hanem legalább négy, de akár nyolc kábellel is rögzítik, hogy egy esetleges szakadás ne legyen egyenlő a halálos ítéletünkkel. A cikk szerint valójában elég egy kábelnek épségben maradnia, merthogy már az is megtartaná a kabint. Amennyiben mégis elszakadna az összes – mondjuk, mert repülő vagy bomba csapódik az épületbe –, az sem jelenti feltétlenül a világ végét, hiszen nem ez az egyetlen biztonsági megoldás. Merthogy van egy úgynevezett fékezőrendszer, amit összekapcsoltak a liftbe épített sebességmérővel, így szükség esetén automatikusan bekapcsol. Na és persze ne feledkezzünk meg a fizika törvényeiről, amelyek szintén a túlélésünket szolgálják: zuhanás közben a kabin összepréseli az akna aljába tóduló levegőt, ami ugyancsak lassító hatású. Végül, de nem utolsósorban a liftakna aljába többnyire beépítenek egy - lengéscsillapítóként funkcionáló - pneumatikus szerkezetet is, ami tompítja a becsapódást. Bár sérülés nélkül nem valószínű, hogy megúsznánk a kalandot, de legalább az esélyünk megmarad az életben maradáshoz.
Ha bárki azt gondolná, hogy egy liftbaleset tökéletes alkalom lehet ahhoz, hogy ünnepelt szuperhőssé váljon, akkor sajnos ki kell ábrándítanunk: a sérülést nem lehet elkerülni pusztán levegőbe emelkedéssel. Igazság szerint még tökéletes időzítés esetén sem nyernénk semmit, testünk ugyanis ugyanakkora sebességgel csapódna be, csak néhány tizedmásodperccel később. Már ha egyáltalán fel tudnánk ugrani, mivel a belmagasság nem biztos, hogy elegendő lenne erre.
Egyesek azt tanácsolják, hogy ha valaha is hasonló helyzetbe kerülnénk, feküdjünk le vízszintesen, hogy jobban szétterüljön a becsapódás ereje, és ne egyetlen testrészre összpontosuljon. Mások szerint ez óriási sületlenség, és ha egy módunk van rá, védjük a fejünket, hiszen egy lábtörésből könnyebben felépülhetünk, mint egy, az agyunkat ért ütésből. Ha pedig résnyire nyitva maradna az ajtó, ne feszegessük, és ne próbáljunk kimászni rajta, hanem várjuk meg a felmentősereget, mert a sérülések zöme éppen a kimászási kísérletekből adódik.
Biztonságosabb? Vagy egyszerűen csak nagyobbnak láttatja a teret a bezártságérzet mérséklésére? Vagy a tervezők csak kedveskedni akartak vele, hogy kilépés előtt még vethessünk egy pillantást megjelenésünkre? Nos, úgy tűnik, hogy a tükrös falak több szempontból is hasznosak. Először is szorongásoldó hatásúak, például a klausztrofóbiásoknál, akik a zárt terektől, a bezártságtól és korlátozottságtól való súlyos félelemmel küzdenek. A tükör nagyobbnak mutatja a teret, így a félelem kisebb lehet. Valaki szerint a lifttükör kitűnő unaloműző: amíg rendbe rakjuk magunkat, addig is hasznosan telik az idő. Valamint segítheti akár a balesetek, akár a támadások megelőzését azáltal, hogy többet látunk kabintársainkból. Plusz, a Gartec szerzője szerint a lifttükör a kerekesszékesek számára is hasznos lehet, a felvonó méretéből adódóan ugyanis a kerekesszék használói sokszor nem tudnak megfordulni a liftekben, a tükrök elrendezése viszont segít nekik biztonságosan elhagyni a liftet anélkül, hogy meg kellene fordulniuk.
(Fotó: Getty Images Hungary)