Elektromos földalatti vasútrendszer forradalmasíthatja a reptéri taxizást

2022 / 01 / 29 / Palotai Nándor
Elektromos földalatti vasútrendszer forradalmasíthatja a reptéri taxizást
A teljesen kiépített rendszer akár félmilliárd dollárt is megspórolhat egy reptérnek évente, ráadásul már el is kezdték építeni is az első tesztverzióját.

A légiközlekedés kevésbé izgalmas részéhez tartozik a repülőgépek sokszor hosszadalmas földi útja a kifutópálya és a kiszolgálószervek, terminálok közt. A szaknyelvben egyszerűen csak taxizásnak nevezett munkafolyamat során sokan több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint hinnénk: egy Boeing 747-es például egy negyedórás taxizás során akár egy tonna üzemanyagot is elégethet. Az Egyesült Államok repterein az utasszállítók általában 16 és 27 perc közötti időt töltenek taxizással, és nagyjából a teljes üzemanyagmennyiségük 5%-át is elfogyaszthatják ez alatt az idő alatt.

A reptéri taxizás környezetbarátabbá tételére született meg az Aircraft Towing System (ATS) ötlete, mely lényegében nem más, mint egy egész repteret behálózó, elektromos vasúthálózat, melynek sínjei a föld alatt nagyjából egy méterrel futnak. Az ATS egy lengyel üzletember, Stan Malicki fejéből pattant ki, aki 2015-ben Vince Howie-val, az Oklahomai Kereskedelmi Minisztérium repülési és védelmi igazgatójával alapította meg a startupot. A cég székhelye jelenleg Oklahomában található, a Tinker légibázis, illetve az American Airlines karbantartó műhelyeinek szomszédságában.

A rendszer lényege, hogy a pilóta a leszállást követően a repülőgép orrfutóművével ráhajt az ATS földfelszíni vontatókocsijára, ahol rögzítik azt, onnantól kezdve pedig már a hajtóművek használata nélkül, az elektromos vontatórendszer segítségével tud közlekedni a gép a reptéren, ezzel is megspórolva az ekkor keletkező károsanyagok légkörbe kerülését. A Fast Company az ATS-ről szóló cikkében megemlíti, hogy egy 2019-es tanulmány szerint a légiközlekedés károsanyag-kibocsátását akár 10%-al is lehetne csökkenteni, ha zéró-emisszióssá lehetne tenni a repülőgépek taxizását.

A rendszer telepítése esetén árokszerű, 80 centiméter mély, és 120 centiméter széles alagutak egész hálózatát kell kiásni a kapuktól a kifutópályáig. A nagyjából 15 méter hosszú modulokból összeépíthető csatornákat kétoldalról acéllemez fedné, melyek között egy körülbelül 4 centiméteres rés foglalna helyet, ezen keresztül kapcsolódik egymáshoz a felszíni vontatókocsi, és a föld alatt közlekedő elektromos vontató. Az ATS használatához a repülőgépek orrfutóihoz nem kell hozzányúlni, azok mindennemű átalakítás nélkül is rá tudnak csatlakozni az elektromos taxirendszer vontatóeszközeire.

A technológia prototípusát jelenleg a Dallas és Oklahoma között félúton lévő Ardmore Industrial Airparkban telepítik, és a tervek szerint április végén fejezik be. A prototípus a rendszer egy kis részére összpontosít, amely éppen eltolja a gépet a kaputól, és egy nagyjából 110 méteres tesztszakaszból, valamint egy 90 fokban kanyarodó köríves szakaszból áll a kapunál.

Egy chicago-i O’Hare vagy egy Dallas/Fort Worth méretű repülőtér esetében egy teljes ATS-telepítés körülbelül 150 millió dollárba kerülne, de Howie szerint a rendszerrel egy év alatt 491 millió dollárt takaríthatnának meg a légitársaságok. Ezen felül, mivel jelenleg 3-4 ember, illetve egy-egy vontatójármű is szükséges sokszor egy repülőgép biztonságos taxizásához, az ATS beüzemelésével sokat egyszerűsödhetnek az ehhez kapcsolódó munkafolyamatok is. Howie szerint nagyjából egy év alatt lehetne felépíteni egy akkora ATS-rendszert, ami például a fentebb említett reptereket kiszolgálná.

Ami azt illeti, a környezetbarátabb reptéri taxizás témaköre más startupokat is életre hívott, akik mind kicsit másképp közelítik meg a reptéri logisztika ezen kihívását. Az oldalunkon is már bemutatott Taxibot például egy 1360 lóerős, dízel-elektromos hibrid vontató, és anélkül is képes mozgatni a gépeket, hogy azoknak be kellene indítaniuk a hajtóműveiket. A másik konkurens, a WheelTug inkább magát a repülőgép orrfutóját cserélné le egy olyanra, mely akár az egész gépet is el tudja vontatni, ha kell.

(Fotó: ATS)

Hidrogénnel, biokerozinnal vagy akkumulátorral repülünk majd 2050-ben? Rövid utakra valószínűleg villannyal és hidrogénnel, hosszú utakra bioüzemanyagokkal.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.