Alexis Rodriguez, a Tucsoni Bolygótudományi Intézet munkatársa és csapata a közelmúltban vizsgálta a Merkúr felszínét, tanulmányukról pedig a Futurism is beszámolt:

eszerint a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy bár csekély eséllyel, de a Merkúron is kialakulhatott az élet.

Jeffrey Kargel társszerző úgy véli, amíg elég víz volt a bolygón, a hőmérséklet is kedvező lehetett az élet megjelenésére. Rodriguezék eredetileg a Merkúr geológiáját szerették volna feltárni, csakhogy a kaotikus felszín nem földrengések közepette alakult ki, mint ahogy azt korábban gondolták. A repedéseket nagyobb valószínűséggel illékony anyagok, például víz formálhatta mostani alakjukra. Az anyagok a mélyből törhettek fel, majd átalakították a felszínt. A Merkúron túl nagy forróság uralkodik az élethez nélkülözhetetlen víz fennmaradásához, ám a mélyben már más lehet a helyzet. Kargel szerint Rodriguez megkérdőjelezi az életfeltételek meglétének elméletét, ő viszont erre következtet a kémiai és fizikai körülmények alapján, noha száz százalékig nem lehet ebben biztos. Ha feltételezése egy napon mégis beigazolódik, az több szempontból is érdekes lenne, mivel a Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, nincs állandó légköre és mágneses tere is gyenge.

Miért ilyen sötét a Merkúr felszíne?

Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a csillagászokat, ugyanis a Naphoz legközelebb eső bolygó jóval kevesebb fényt ver vissza a Holdhoz képest, amelyen szintén sűrűn előfordulnak fekete területek, ám ezek alacsony fényvisszaverő képességét a vasban gazdag ásványok okozzák. A hasonló ásványok azonban ritkák a Merkúron, vagyis ez nem ad választ a kérdésre. A jelenségre négy évvel ezelőtt született egy teória.

Eszerint a Merkúr felszíne a széntől sötét, ami a belső Naprendszerbe érkező üstökösök becsapódásával fokozatosan gyülemlett fel a felszínen. A feltevést az amerikai John Hopkins Egyetem kutatója, Patrick Peplowski is megerősítette, aki a bolygót tanulmányozó, de azóta megsemmisült Messenger küldetés adatait vette alapul kutatása során. Peplowski azonban arra jutott, hogy a szén nem üstökösök által jutott a Merkúrra, hanem a mélyből került a felszínre. A Merkúr legkülső kőzetburka gazdag volt grafitban, ám az idővel eltemetődött.

Az új kéreg megjelenése után azonban több becsapódás érte a bolygót, aminek következtében a grafit újra a felszínre jutott.

Larry Nittler, a tanulmány társszerzője felfedezésükkel kapcsolatos közleményükben kifejtette, hogy a szénszállító üstökösökkel kapcsolatos felvetéseiket elsősorban modellezésre és szimulációra alapozták. Bár azt már sejtették, hogy a sötét felszínért a szén felelős, de nem rendelkeztek ennek alátámasztására közvetlen bizonyítékkal. A kutatók a Messenger neutron-spektrométer műszerrel határozták meg a szén térbeli eloszlását. Arra jutottak, hogy az ásvány leginkább a sötétebb régiókban halmozódott fel, és valószínűleg a kéreg mélyebb rétegeiből származik. Míg további vizsgálataik megerősítették, hogy a merkúri sötét anyag nem tartalmaz annyi vasat mint a Holdé.

(Fotó: Pixabay)