Elindult a Deepfake Detection Challange, a Facebook hamisított videók elleni versenye

2019 / 12 / 28 / Bobák Zsófia
Elindult a Deepfake Detection Challange, a Facebook hamisított videók elleni versenye
A deepfake technika terjedése a neten riasztó méreteket öltött az elmúlt időkben, a megállításának legfőbb akadálya pedig, hogy gyakran megkülönböztethetetlen a hamis az eredetitől. Ezt próbálja kiküszöbölni a Facebook a meghirdetett versennyel, melyre már lehet jelentkezni.

„Bármelyik hacker ellophatja a jelszavadat és ellophatja az identitásodat. Csak idő kérdése, hogy célponttá váljunk.” – nyilatkozta Scarlett Johnansson 2018-ban a Washington Postnak – „Az interneten nincsenek szabályok, mert ez egy feneketlen mélység, ami lényegében törvényen kívül áll.” A színésznő a fényképe felhasználásával készült rengeteg deepfake felnőtt tartalmú videóra célzott, mely a híres embereket különösen nagy számban érinti. Konklúziójával, miszerint a jogi ellenlépések elvesztegetett időnek számítanak, mivel az internet meglehetősen szabályozatlan territórium, nincs egyedül. Paul Bischoff, a Comparitech kiberbiztonsági cég jogi képviselője szerint:

„Ez a technológia nem fog eltűnni, ezért fel kell készülnünk egy olyan világra, melyben a deepfake mindennapos dologgá válik[…] Amit tennünk kell, az a tudatos odafigyelés, a jó ítélőképesség és egy adag egészséges szkepticizmus alkalmazása.”

Hozzátette, hogy a deepfake szoftverek illegálissá nyilvánítása véleménye szerint nem fogja elérni a célját, ahogy az 1920-as évek alkoholtilalma is felvirágoztatta a csempészetet és a maffiát, ugyanúgy ma is a tiltás csak még inkább a törvénytelenség és a darkweb bugyrai felé söpörné a hamisító piacot. Pedig csak az egészséges szkepticizmusra hagyatkozni az internetes tartalmak áradatában elég komplikált feladat, vagy úgy is mondhatjuk totálisan lehetetlen vállalkozás, elvégre a hamisított videók ’90-es évekbeli megjelenése óta rengeteget fejlődött a technika. Ami régen még csak a szájmozgás imitálására szolgáló minimalista kis szórakoztató program volt (a ’97-es Video Rewrite-ra gondolunk), azt mostanra már felváltották a teljesen élethű felvételeket generáló technológiák, amivel meg lehet hamisítani politikusok beszédeit vagy közszereplők nyilatkozatait, esetleg milliókat kicsalni cégvezetőktől. A Deeptrace vállalat éves jelentése szerint 2019 első félévében nyolcezerről tizenötezerre emelkedett a talált deepfake videók száma és ennek legjelentősebb része felnőtteknek szóló tartalom. Noha azt gondolhatnánk ez viszonylag kevés gondot okozhat a mindennapi életünkben, a felvételek (képzelt) szereplőinek igencsak kínos és megalázó lehet a szituáció. De mit lehet tenni, hogy gátat szabjunk az elharapodzó tendenciának?

A Facebook még szeptemberben jelentette be, hogy hamarosan elindítja a Deepfake Detection Challange versenyét, melynek célja, hogy a jelentkezők segítségével olyan innovációkat hozzanak létre, melyek segítik a hamis videók kiszűrését. A programhoz csatlakozott sok nagy amerikai egyetem, köztük az MIT, a Berkley vagy a Cornell Tech, és a támogatók között van a Microsoft, a Partnership on AI és az AWS (Amazon Web Services) is, a felügyelő szervezet pedig a Partnership on AI’s Steering Comitee on AI and Media Integrity, amely többek között a BBC-t, a The New York Timest vagy a CBC-t is tagjai között tudhatja.

„Ez egy folyamatosan fejlődő probléma, olyan, mint a spam, és más ellenséges programok”- nyilatkozta Mike Schroepfer, a Facebook technológiai vezetője – „Reményeink szerint azzal, hogy segítjük az MI közösség egybegyűlését, gyorsabb haladásra leszünk képesek.”

A cég összesen tíz millió dollárral szállt be a projektbe, melynek első lépéseként megkezdték a több mint százezer hamisított videó létrehozását. Egy kissé ellentmondásosnak tűnik egy deepfake elleni akcióban még sokezer videóval hozzájárulni a csalásokhoz, csakhogy ez volt az etikusabb választási lehetőség a már meglévő hamisításokon szereplő alanyokra tekintettel. A kreált videókon fizetett színészek játszanak el különböző egyszerű jeleneteket (54%-uk nő, 46%-uk férfi), majd gépi tanulási módszereket bevetve manipulált felvételeket hoznak létre az eredetiből. Az arcok kicserélődnek, a hangok megváltoznak, a jelenetek éppen olyan mértékben módosulnak, amennyire az online csalásoknál tapasztalták. A létrehozott adatbázist októberben a Nemzetközi Gépi Látás Konferencián tesztelték. „Annak biztosítása, hogy csúcstechnológiás kutatást tudjunk alkalmazni a deepfake detektálására, a széles körű, valósághű, szabadon hozzáférhető anyagon múlik. Mivel ez a forrás nem létezett, nekünk kellett megalkotni.”- mondta Christian Ferrer, a Facebook mesterséges intelligencia kutatási menedzsere.

A nagy nap, a verseny indítása december 11.-én jött el a vancouveri Neural Information Processing System konferencián (NeurIPS). A részvételről még senki nem késett le, hiszen egészen 2020. március 3.-áig tart a jelentkezés, a végső határidő, mire a legjobb programokat ki kell választani, március 31.-e.

A projekt a következőképpen zajlik: minden résztvevőnek regisztrálnia kell a Kaggle oldalán, itt: https://www.kaggle.com/c/deepfake-detection-challenge,  majd, miután beleegyezésünket adtuk a jogi feltételekhez és az adatbázis használati engedélyéhez, letölthetjük a gyűjteményt és akár offline módon, a saját deepfake detektáló MI programunk betanításához használhatjuk. A modellezés befejezése után fel kell tölteni a kódot az ún. fekete doboz teszteléshez, mely elvégzi a validálást, vagyis a programunk eredményességének osztályozását. A program jogait nem kell átengedni a Facebooknak, az a tulajdonosé marad, elég ha nyílt forráskódú modellt használunk. Négyféle adatbázis érhető el, egy gyakorló készlet (vigyázzunk, 470 GB-os, bár ötven kisebb fájlra bontva is letölthető), egy nyilvános érvényesítői bázis, valamint egy nyilvános és egy privát tesztelési bázis. A beadási határidő végéig, tehát március 31.-éig kell kiválasztani a két finalistát, vagyis a legjobb programjainkat, melyet a privát tesztelésnek vetnek majd alá. A csapatok maximum nyolc főből állhatnak, és naponta max. két kód nevezésére van lehetőség. A további technikai és jogi részleteknek a Kaggle oldalon lehet utánanézni, nevezni pedig bármelyik országból lehet, kivéve Szudánt, Észak-Koreát, Kubát, Szíriát és Iránt, vagyis a US szankciókkal sújtott területeket. A fődíj félmillió dollár, ez a mai árfolyamon 148 millió forintot jelent, a második helyezett háromszázezer dollárt kap (88,7 millió Ft), a harmadik százezer dollárt (29 és fél millió), a negyedik hatvanezer dollárt (17,7 millió), és végül az ötödik negyvenezer dollárt (11,8 millió).

 

„A deepfake technológiák jelentős hatást gyakorolhatnak az emberek döntéseire az online információk jogosultságát illetően. Ezek a tartalomgeneráló és modifikáló technológiák befolyásolhatják a nyilvános diskurzus minőségét és az emberi jogok védelmét, különösen, hogy a deepfake-et ártó szándékkal is használhatják, manipulációra, zaklatásra, vagy meggyőzésre.

A manipulált médiák azonosítása technikailag megterhelő és gyorsan fejlődő kihívás, mely megköveteli az egész tech ipar együttműködését.” - olvashatjuk a verseny bemutatásában. Hogy mennyire lesz sikeres a projekt, és valóban lesz e hatása a deepfake terjedésére, azt jövőre meglátjuk, de ha szeretnénk, akár már ma csatlakozhatunk a kihíváshoz.

(Forrás: Venturebeat, Fotó: Pixabay, Facebook/Zemana)

 

 

 


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Megfizethető árú csúcskategóriás telefont mutatott be a Xiaomi
Megfizethető árú csúcskategóriás telefont mutatott be a Xiaomi
A Xiaomi 13T Pro 144Hz-es képfrissítésű OLED kijelzővel, 120 wattos gyorstöltéssel és 350 ezer forint alatti árcédulával igyekszik magához édesgetni azokat, akiknek nem opció, hogy félmillió forintot fizessenek ki egy olyan telefonért, amiben minden megtalálható, amit egy mai csúcskészüléktől elvárhatnánk.
Irán a mesterséges intelligenciát használná az iszlám vallásjogi döntésekhez
Irán a mesterséges intelligenciát használná az iszlám vallásjogi döntésekhez
Eddig átlagosan 50 nap volt egy fatva megalkotása, olykor több év, de az MI segítségével akár már öt óra alatt elkészülhet egy törvény.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.