Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már többször deklarálta: az EU a világjárvány okozta gazdasági hatások miatt sem szeretné megakasztani környezetvédelmi, klímavédelmi folyamatait. Időközben tizenegy környezetvédelmi miniszter (vagyis tagállami kormány) is jelezte a Bizottság felé: figyelni kellene, nehogy rövid távú gazdaság-újraélesztési tervek hosszú távú létfontosságú célokat írjanak felül. Tehát a Green Deal nevű, a 2050-es klímasemlegességet elérni kívánó célkitűzés és az ehhez megállapított intézkedések, egyebek mellett az autók CO2-emissziójának folyamatos csökkentése gazdasági kényszerítő eszközökkel a politika részéről továbbra is érvényben van.

A nagy, kulturálisan európainak gondolt-mondott, valójában persze multinacionális iparvállalatok viszont nem mind örülnek ennek. Az egyik legerősebb, ráadásul leginkább érintett ipari lobbi, az autógyártóké már meg is kezdte a nyomasztást: halasszuk el, tegyük félre, gondoljuk át a zöld terveket! Az ACEA nevű autóipari érdekvédelmi szervezet (melynek gyakorlatilag minden európai gyártó tagja) már szintén megküldte levelét a Bizottságnak, melyben halasztást kérnek az új emissziós standardokra. Kérésükhöz csatlakozott a gumigyártó lobbi, az autóipari beszállítói és az autójavító szolgáltatási üzletág is.

A német autógyártók egy csoportja viszont nem erőltetné az eredeti tervektől való eltérést. A Volkswagen-csoport, a BMW és a Daimler kvázi különvéleményt fogalmaztak meg: szerintük elfogadható, ha az eredeti ütemezésben megy tovább a zöldülés. Úgy látszik, az ő elektromos mobilitási beruházásaik már arra a szintre jutottak, hogy flottaszinten nem okoz problémát a kvóták tartása. Ha utánagondolunk, érthető is ez a nyugodtság a részükről, hisz a BMW és a Daimler (Mercedes) nagyon erőssé vált konnektoros hibridekben, a VW-csoport pedig a tisztán elektromos autózás irányába tett nagyon látványos lépéseket.

És persze az is benne van ebben a megosztottságban, hogy a német piacon kevésbé drasztikus a visszaesés, szemben a déli vidékkel. Míg a németeknél "csak" 37,7%-os a forgalomcsökkenés idén márciusban 2019 azonos hónapjához képest, ez az érték Franciaországban 72,2, Olaszországban 85,4%, ami elsősorban természetesen a francia és olasz gyártókat viseli meg.

Így hát elsősorban az európai autóipar tömeggyártói vannak bajban. Ők gazdasági és politikai érvekkel egyaránt megtámogatták kéréseiket. Ezek között vannak teljesen érthetőek, hisz a járvány okozta gazdasági leállás teljesen felborította az üzleti terveket. Eladatlanul maradtak például olyan készletek, melyekben még a korábbi emissziós normák szerint gyártott autók állnak. Ezeket az autógyártók nem szeretnék kidobni, bezúzni, viszont ha értékesítik őket, akkor a büntetések miatt oda a haszon, ami viszont ahhoz kellene, hogy további emissziócsökkentési fejlesztéseket eszközölhessenek. Az is igaz, hogy az elektromos autók iránti piaci igény mind a mai napig messze nem összemérhető nagyságrendet jelent a hagyományos technikához képest, tehát az ezek kifejlesztésére fordított költségek egyelőre nem tudtak elkezdeni érdemben megtérülni.

De persze vannak mosolyogtató érvek is, mint a Peugeot-Citroën konszern ügyvezetőjének, Carlos Tavaresnek szavai, miszerint "a mobilitás szabadsága alapvető fontosságú demokráciáink számára", tehát aki az autózásban korlátozásokat akar, tulajdonképpen elemi szabadságjogokat akar korlátozni.

Az európán kívüli gyártókat vegyesen érintik az itteni piaci problémák, de van, aki komoly előnyben van. A hibridtechnológiát úttörőként fejlesztő Toyota például sosem gyors elektromos mobilitási átállásban gondolkodott, hanem abban, hogy a hagyományos technológiát úgy dolgozza át, hogy a benzinmotor hatékonyságát a mellé társított elektromos hajtással nagyban megnövelje.

Számításuk bejött: flottájuk mára simán teljesíti az EU-s emissziós előírásokat, úgy, hogy tisztán elektromos autójuk az európai piacon még egyáltalán nincs is. (A Lexus UX300e lesz az első, de még csak a típus bevezetése folyik.) Így számukra az lenne a legjobb, ha minden az eredeti tervek szerint folyna: veszteségeik biztos nem lennének, a bajban lévő gyártók nehézségei pedig őket biztosan erősítené az európai autópiacon.