Az úgynevezett QT-távolság, vagyis a kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama, lényegében a szívizomsejtek repolarizációja, amikor a szerv ionjai sejten belül és sejten kívül visszarendeződnek. Mindez a szívizom összehúzódásakor történik, kisvártatva pedig a sejtek "felélednek", hogy újra aktiválódhassanak. Ezt a szakaszt az EKG-n QT-szakasznak nevezik, amely a depolarizáció és repolarizáció idejét jelöli. Kalibrált hosszának minimum 0,36 másodpercesnek kell lennie, illetve nem haladhatja meg a 0,44 másodpercet. Magyarán: minél gyorsabban ver a szív, az idő annál rövidebb, de ebben az időtávban tizenöt százalék eltérés még elfogadható.

Hosszú QT szindróma esetén ez a repolarizációs idő a megengedett értékek fölé nyúlik, aminek következménye a szívizom ingerlékenysége. Ha a QT-távolság 0,5 fölé emelkedik, nagy az esélye a hirtelen szívmegállásnak.

Az EKG a szív működésének vizsgálatára alkalmas diagnosztikai eszköz, az adatok komplexitása miatt megértésük sokszor azonban még a szakembereknek sem könnyű. Hogy ez mennyire utópisztikus elgondolás, az egyelőre kérdéses, mindenesetre a Manchester Egyetem kutatói egy olyan, otthoni, könnyen kezelhető berendezésen dolgoznak, melynek eredményeit az átlagemberek is megérthetik. Dr. Caroline Jay, az intézmény munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint évtizedekig azt feltételezték, hogy csak az egészségügyi szakdolgozók értelmezhetik az EKG-eredményeit, ám mostanra megbizonyosodtak az ellenkezőjéről. Mindehhez pedig csak meg kell tanítaniuk az embereknek a megfelelő színkombinációkat, melyek alapján felismerhetik, ha QT szindróma közeli állapotban vannak:

vagyis, ha kiderül, hogy nincs ok aggodalomra, nem kell feleslegesen kórházba menniük egy rutinvizsgálatra.

Az új technológia az EKG leegyszerűsített változata olyan értelemben, hogy az értékek egy okosóráról is leolvashatóak. Pontosabban a színek, amik kékről pirosra változhatnak: minél melegebb árnyalatot látunk, annál nagyobb a QT szindróma bekövetkezésének valószínűsége. A kutatók szerint ezért azért is fontos, mivel a QT szindróma sokszor tünetmentes, és csak az EKG képes kimutatni az esetleges elváltozásokat. Az önmegfigyelés pedig különösen indokolt mondjuk egy új gyógyszeres kezelés megkezdését követően, hiszen - főleg idősebb korban - nem tudhatjuk biztosan, hogyan reagál a szív. Ha valaki magabiztosan képes nyomon követni szíve állapotát, akkor mindez a jövőben levehet némi terhet az orvosok válláról, hiszen ezáltal csökkenhet a kórházi látogatások száma. Ami nem utolsó szempont, különösen egy, a jelenlegihez hasonló járványhelyzetben.

A technológiát jelenleg egy új mesterséges intelligenciára épülő megközelítés alapjául használják,

amely automatikusan észleli a fent említett depolarizáció és repolarizáció idejének változását. Mivel az algoritmus könnyen érthető adatábrázolást használ, így orvos és páciense egyaránt könnyen eligazodik az értékeken.

(Fotó: Pixabay)