Közép-Kínában hatalmas aranylelőhelyre bukkantak, amely körülbelül ezer tonna kiváló minőségű aranyércet tartalmaz – adta hírül a kínai állami médiára hivatkozva a Science Alert. A Hunan tartományban felfedezett lelőhely értékét mintegy 76 milliárd euróra becsülik, és ez a lelet akár felül is múlhatja a dél-afrikai Dél-Mély bánya aranytartalékát, amely eddig a legnagyobbnak számított a maga 900 tonnájával.
A Hunan Geológiai Iroda 40 aranyeret azonosított Pingjiang megyében, Hunan északkeleti részén, körülbelül 2 kilométeres mélységben. Az előzetes vizsgálatok alapján ezek az erek önmagukban 300 tonna aranyat rejtenek, ám a mélyebb rétegekben található készletek ezt az értéket még tovább növelhetik. A fejlett 3D-s modellezés szerint akár 3 kilométeres mélységben is találhatók további potenciális lelőhelyek.
Chen Rulin, az iroda egyik kutatója így nyilatkozott:
“Sok fúrt sziklamagban találtak látható aranyat.”
A minták elemzése alapján az érc akár 138 gramm aranyat is tartalmazhat tonnánként, ami kiemelkedően magas az ipari szabványként elfogadott 8 gramm/tonna átlaghoz képest. Kína egyébként már 2024-ben is vezető helyen állt a globális aranypiacon több mint 2000 tonna készletével. Az ország bányászati ágazata a világ aranykészletének körülbelül 10%-át adja, és ez az új felfedezés tovább erősíti Kína dominanciáját a területen. A felfedezés hírére az arany árfolyama is megemelkedett, amit a növekvő globális kereslet és a gazdasági bizonytalanság csak tovább fokozott – magyarázta az SA cikke.
Az arany, mint elem, ősi csillagrobbanások során keletkezett, és mivel rendkívül véges készletek találhatóak belőle a Földön, régóta érdekli az emberiséget. Az ilyen felfedezések egyébként arra is jók, hogy kicsit kevésbé tartson a piac az arancsúcstól. Ez utóbbi elképzelés, tehát az aranycsúcs (angolul gold peak) egy olyan elméleti pontot jelöl, amikor a globálisan elérhető aranykészletek kitermelési üteme eléri a maximumát, majd ezt követően apadni kezd. Az elmélet hasonló a jól ismert olajcsúcshoz. A mostani lelet viszont egy bizonyíték arra, hogy a kiaknázatlan készletek továbbra is bőségesek lehetnek. Az első jelek alapján ráadásul tehát a hunani lelőhely a világ egyik legnagyobb aranylelőhelyévé válhat.
A háborúk, a mesterséges intelligencia, az amerikai választások és egyéb vezető hírek árnyékában kissé elsikkadt, de a 2024-es év az arannyal kapcsolatos áttörések éveként vonulhat be a történelembe, hiszen a mostani felfedezés mellett is rengeteg minden történt a területen: Angliában például egy kincsvadász az ország legnagyobb aranyrögére bukkant, míg ausztrál kutatók egy olyan mechanizmust fedeztek fel, amely kapcsolatot mutat a szeizmikus aktivitás és az aranyképződés között. Ezenfelül a tudósok kifejlesztették az arany kétdimenziós formáját, a goldene-t, amely forradalmi lehetőségeket kínálhat a tudomány és a technológia területén.
(Kép: Pixabay/PIX1861)