A tokamak egy mesterséges napként is emlegetett reaktor, aminek ugyanazok a fúziós reakciók jelentik a működésének az alapját, mint a Napnak. A fúziós energia működési elve a következő: egy reakcióban két könnyebb atom egyesül egy nehezebb atommá. A Napban például óriási hőfok és nyomás alatt hidrogén atomok egyesülnek hélium atomokká, miközben nagy adag hő és radioaktív anyag távozik belőlük. Ám a jelentős különbség a jelenlegi, maghasadáson alapuló atomerőművekhez képest éppen az, hogy ez a radioaktív anyag sokkal gyorsabban lebomlik olyan szintre, ahol már kimutatni sem lehet.

Vagyis egy ilyen, a Napot „szimuláló” berendezésben a reakció során jelentős hőenergia szabadul fel, amit áramtermelésre lehet majd használni a fúziós reaktorokban, méghozzá jóval „tisztább” módon, mint a jelenlegi atomerőművek esetén.

Mindez jelenleg sajnos “csak” kísérleti technológia (az idézőjel annak szól, hogy ez a kísérlet azért egyre előrehaladottabb állapotban van), amit többek közt egy nemzetközi összefogás keretében próbálnak kifejleszteni – ez az International Thermonuclear Experimental Reactor/ITER projekt. A kínai HL-2M tokamak, vagyis az „Experimental Advanced Superconducting Tokamak” (EAST) is része ennek a projektnek, amelyben részt vesz még az Európai Unió, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország, valamint az Egyesült Államok. Ez egyébként a második legnagyobb globális, tudományos együttműködés a Nemzetközi Űrállomás után, és az ITER-ben még Magyarországnak is jut szerep, mivel hazánkban fejlesztenek egy fontos biztonságvédelmi rendszert a reaktorhoz – akit érdekelnek a részletek, a lenti cikkben olvashat ezekről:

Magyarországon tesztelik a világ első fúziós reaktorának az egyik legfontosabb biztonsági technológiáját A hazai Energiatudományi Kutatóközpontban tesztelik a berendezést, melynek feladata, hogy adott esetben gyorsan leállítsa a fúziós reakciót.

Mint arról a South China Morning Post beszámol, a héten pedig a tokamak fejlesztésében újabb, fontos rekord született, mivel szerdán a fentebb említett EAST-ben 403 másodpercen keresztül sikerült fenntartani a plazmaállapotot, jócskán megdöntve a kísérleti tokamak előző rekordját – ez 2017-ből származik, és ekkor hasonló üzemi körülmények között 101 másodpercen keresztül őrizték meg ezt az állapotot. 2018-ban egyébként egy újabb rekordot megdöntve a reaktorban közel 18 percig sikerült plazmaállapotot fenntartani, és a hőmérséklet megközelítette a 70 millió Celsius-fokot. Ez azonban más üzemmód volt, mint a szerdai teszt során.

Különböző becslések alapján 300 másodperc az a minimum időkeret, amely ideig ha sikerül a plazmaállapotot fenntartani, akkor már megbízható mód lehet műveleteket végrehajtani – így a kutatók szerint a mostani rekord egyben hatalmas áttörés is. Song Yuntao, a Kínai Tudományos Akadémia Plazmafizikai Intézetének igazgatója úgy nyilatkozott a kínai állami médiának, hogy csapata munkája szilárd alapot teremtett a fúziós reaktorok műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának javítására.

Kína egyébként nagyon komolyan tervez a mesterséges napokkal, az ázsiai ország már befejezte az Engineering Test Reactor (CFETR) nevű, következő generációs mesterséges napjának tervezését, amely 2035 körül kezdi meg működését.