A fúziós reaktorokról és a mögöttük álló technológiákról korábban már mi is írtunk. Most pedig úgy tűnik, hogy az első, erőmű méretű fúzióshoz reaktorhoz hazai kutatók munkája is hozzá fog járulni, ráadásul a kapcsolódó teszteket itt, Magyarországon végzik – áll az Energiatudományi Kutatóközpont közleményében.
Az Energiatudományi Kutatóközpont 2012-ben, az akadémiai kutatóintézetek újraszervezését követően alakult meg elsősorban a korábbi Atomenergia Kutatóintézet és az Izotópkutató Intézet alapjain. A Kutatóközponthoz 2015-ben csatlakozott a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet is. Az intézmény az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja.
Az ITER (latinul azt jelenti, hogy „Az út”) a világ egyik legambiciózusabb energiatermelési projektje, aminek keretében Dél-Franciaországban 35 ország együttműködésének a keretében épül a világ leghatalmasabb tokamakja (hogy mi a tokamak, arról a részletesebben itt írtunk) – ami az első, erőmű méretű fúziós reaktor lesz. Mint a fentebb linkelt közleményben olvasható: „Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió °C-os hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználunk. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.”
Most pedig ehhez a reaktorhoz fejlesztenek egy fontos biztonságvédelmi rendszert a hazai kutatók és vállalatok. Az említett rendszer, a „tört jég belövő” lényege, hogy gyorsan leállítsa a fúziós reakciót, mielőtt az károsítaná a berendezés belső falát. A projektre egy pályázat keretében 2,4 millió eurós (több mint 850 millió forintos) támogatást nyert az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több hazai céggel együtt. A berendezés lényegében úgy működik, akár egy sörétes puska: „a forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 °C-os hidrogénjég lövedéket, más néven pelletet” lő be. Magyarán nagyon gyorsan, egyfajta poroltó funkciót betöltve rettenetesem hideg jégdarabokkal „bombázza” a célpontot. A sok évtizedes kutatásra épülő prototípus pedig Budapesten készülhet el. Az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai az említett hidrogénjég-lövedék előállítását, gyorsítását, törésének tesztelését, a kilövőszerkezet mérnöki tervezését végzik el, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszereket fejlesztik ki.
(Címlapkép/nyitókép: Számítógép generált képek a tört jég belövő rendszer laboratóriumáról az Energiatudományi Kutatóközpontban/nergiatudományi Kutatóközpontban)