Magyarországon tesztelik a világ első fúziós reaktorának az egyik legfontosabb biztonsági technológiáját

2020 / 11 / 28 / Felkai Ádám
Magyarországon tesztelik a világ első fúziós reaktorának az egyik legfontosabb biztonsági technológiáját
A hazai Energiatudományi Kutatóközpontban tesztelik a berendezést, melynek feladata, hogy adott esetben gyorsan leállítsa a fúziós reakciót.

A fúziós reaktorokról és a mögöttük álló technológiákról korábban már mi is írtunk. Most pedig úgy tűnik, hogy az első, erőmű méretű fúzióshoz reaktorhoz hazai kutatók munkája is hozzá fog járulni, ráadásul a kapcsolódó teszteket itt, Magyarországon végzik – áll az Energiatudományi Kutatóközpont közleményében.

Az Energiatudományi Kutatóközpont

Az Energiatudományi Kutatóközpont 2012-ben, az akadémiai kutatóintézetek újraszervezését követően alakult meg elsősorban a korábbi Atomenergia Kutatóintézet és az Izotópkutató Intézet alapjain. A Kutatóközponthoz 2015-ben csatlakozott a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet is. Az intézmény az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja.

Az ITER (latinul azt jelenti, hogy „Az út”) a világ egyik legambiciózusabb energiatermelési projektje, aminek keretében Dél-Franciaországban 35 ország együttműködésének a keretében épül a világ leghatalmasabb tokamakja (hogy mi a tokamak, arról a részletesebben itt írtunk) – ami az első, erőmű méretű fúziós reaktor lesz. Mint a fentebb linkelt közleményben olvasható: „Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió °C-os hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználunk. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.”

Most pedig ehhez a reaktorhoz fejlesztenek egy fontos biztonságvédelmi rendszert a hazai kutatók és vállalatok. Az említett rendszer, a „tört jég belövő” lényege, hogy gyorsan leállítsa a fúziós reakciót, mielőtt az károsítaná a berendezés belső falát. A projektre egy pályázat keretében 2,4 millió eurós (több mint 850 millió forintos) támogatást nyert az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több hazai céggel együtt. A berendezés lényegében úgy működik, akár egy sörétes puska: „a forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 °C-os hidrogénjég lövedéket, más néven pelletet” lő be. Magyarán nagyon gyorsan, egyfajta poroltó funkciót betöltve rettenetesem hideg jégdarabokkal „bombázza” a célpontot. A sok évtizedes kutatásra épülő prototípus pedig Budapesten készülhet el. Az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai az említett hidrogénjég-lövedék előállítását, gyorsítását, törésének tesztelését, a kilövőszerkezet mérnöki tervezését végzik el, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszereket fejlesztik ki.

(Címlapkép/nyitókép: Számítógép generált képek a tört jég belövő rendszer laboratóriumáról az Energiatudományi Kutatóközpontban/nergiatudományi Kutatóközpontban)

További cikkek a Rakétán:

Öt év múlva kigyulladhat naprendszerünk második Napja, itt a Földön A fúziós generátorok a klasszikus “20 éven belül lehetséges” technológia, csakhogy ez a lehetőség 20 éve épp mindig ugyanolyan távol van tőlünk.A több évtizedes munka ellenére a jelentős tervezési kihívások eddig megakadályozták a működőképes kereskedelmi méretű modellek fejlesztését. De talán majd most.  

Begyulladt az első plazma az angliai MAST tokamakban A Culham Tudományos Központban található az Egyesült Királyság Atomenergia Hivatalának (UKAEA) Mega Amp Spherical Tokamak nevű fúziós reaktora, röviden a MAST Upgrade tokamak. A reaktor “első plazmát” jelentett, ami azt jelenti, hogy minden lényeges alkatrész sikeresen és egyszerre működött együtt.

Blöff vagy forradalom: Fúziós reaktor az amerikai hadihajókon Kompakt fúziós reaktort szabadalmaztatott az USA haditengerészete. Áttörést történt az amerikai energia dominanciában? Egyelőre nem világos, hogy ez a szabadalom valóban monumentális tudományos áttörést jelent-e. Néhányan azt állítják, hogy ez csupán egy dezinformációs művelet, egy kísérlet arra, hogy zsákutcába juttassák Amerika versenytársainak kutatásait.


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.