Magyarországon tesztelik a világ első fúziós reaktorának az egyik legfontosabb biztonsági technológiáját

2020 / 11 / 28 / Felkai Ádám
Magyarországon tesztelik a világ első fúziós reaktorának az egyik legfontosabb biztonsági technológiáját
A hazai Energiatudományi Kutatóközpontban tesztelik a berendezést, melynek feladata, hogy adott esetben gyorsan leállítsa a fúziós reakciót.

A fúziós reaktorokról és a mögöttük álló technológiákról korábban már mi is írtunk. Most pedig úgy tűnik, hogy az első, erőmű méretű fúzióshoz reaktorhoz hazai kutatók munkája is hozzá fog járulni, ráadásul a kapcsolódó teszteket itt, Magyarországon végzik – áll az Energiatudományi Kutatóközpont közleményében.

Az Energiatudományi Kutatóközpont

Az Energiatudományi Kutatóközpont 2012-ben, az akadémiai kutatóintézetek újraszervezését követően alakult meg elsősorban a korábbi Atomenergia Kutatóintézet és az Izotópkutató Intézet alapjain. A Kutatóközponthoz 2015-ben csatlakozott a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet is. Az intézmény az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja.

Az ITER (latinul azt jelenti, hogy „Az út”) a világ egyik legambiciózusabb energiatermelési projektje, aminek keretében Dél-Franciaországban 35 ország együttműködésének a keretében épül a világ leghatalmasabb tokamakja (hogy mi a tokamak, arról a részletesebben itt írtunk) – ami az első, erőmű méretű fúziós reaktor lesz. Mint a fentebb linkelt közleményben olvasható: „Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió °C-os hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználunk. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.”

Most pedig ehhez a reaktorhoz fejlesztenek egy fontos biztonságvédelmi rendszert a hazai kutatók és vállalatok. Az említett rendszer, a „tört jég belövő” lényege, hogy gyorsan leállítsa a fúziós reakciót, mielőtt az károsítaná a berendezés belső falát. A projektre egy pályázat keretében 2,4 millió eurós (több mint 850 millió forintos) támogatást nyert az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több hazai céggel együtt. A berendezés lényegében úgy működik, akár egy sörétes puska: „a forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 °C-os hidrogénjég lövedéket, más néven pelletet” lő be. Magyarán nagyon gyorsan, egyfajta poroltó funkciót betöltve rettenetesem hideg jégdarabokkal „bombázza” a célpontot. A sok évtizedes kutatásra épülő prototípus pedig Budapesten készülhet el. Az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai az említett hidrogénjég-lövedék előállítását, gyorsítását, törésének tesztelését, a kilövőszerkezet mérnöki tervezését végzik el, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszereket fejlesztik ki.

(Címlapkép/nyitókép: Számítógép generált képek a tört jég belövő rendszer laboratóriumáról az Energiatudományi Kutatóközpontban/nergiatudományi Kutatóközpontban)

További cikkek a Rakétán:

Öt év múlva kigyulladhat naprendszerünk második Napja, itt a Földön A fúziós generátorok a klasszikus “20 éven belül lehetséges” technológia, csakhogy ez a lehetőség 20 éve épp mindig ugyanolyan távol van tőlünk.A több évtizedes munka ellenére a jelentős tervezési kihívások eddig megakadályozták a működőképes kereskedelmi méretű modellek fejlesztését. De talán majd most.  

Begyulladt az első plazma az angliai MAST tokamakban A Culham Tudományos Központban található az Egyesült Királyság Atomenergia Hivatalának (UKAEA) Mega Amp Spherical Tokamak nevű fúziós reaktora, röviden a MAST Upgrade tokamak. A reaktor “első plazmát” jelentett, ami azt jelenti, hogy minden lényeges alkatrész sikeresen és egyszerre működött együtt.

Blöff vagy forradalom: Fúziós reaktor az amerikai hadihajókon Kompakt fúziós reaktort szabadalmaztatott az USA haditengerészete. Áttörést történt az amerikai energia dominanciában? Egyelőre nem világos, hogy ez a szabadalom valóban monumentális tudományos áttörést jelent-e. Néhányan azt állítják, hogy ez csupán egy dezinformációs művelet, egy kísérlet arra, hogy zsákutcába juttassák Amerika versenytársainak kutatásait.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
A Föld és a Mars kozmikus keringője hatással van a földi óceán mélyére, ami a klímaváltozás szempontjából is tartogathat jó hírt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.