A tengeralattjárók egyik hátránya, hogy ugyan jól el tudnak rejtőzni, de nem látnak kifele eleget, így a különböző nemzetek már több mint egy évszázada kísérleteznek azzal, hogy valahogy ezt ellensúlyozzák: az évek során sárkánnyal, girokopterrel, repülőgéppel is próbálkoztak, de ezek indításához minden esetben a felszínre kellett emelkedni, egy új drón azonban úgy tűnik, hogy kiküszöbölte mindezt.

Oldalunkon már beszámoltunk a víz alatt is működő, akár tengeralattjárókra is felkapaszkodó drónról, most azonban a Spear UAV vállalat előállt egy olyan kvadkopterrel, mely pont ennek az ellenkezőjére képes: a cég Ninox 103 UW Sub-to-Air drónja a víz alól, tengeralattjáróról is indítható – jelent meg a New Atlas oldalán.

A mesterséges intelligenciával is felszerelt kvadkopter egy torpedószerű kapszulába rejtve kerül indításra, és jut el a tengeralattjáró fedélzetéről a víz felszínére, majd ezt követően rakétaként repül a magasba, ahol pillanatok alatt széthajtja magát, és működésbe lépnek a rotorjai is. A víz felszínére kerülve azonban nem muszáj azonnal elindulnia, a rendszert úgy tervezték, hogy szükség esetén 24 órát is eltölthessen készenléti üzemmódban a felszínen, mielőtt a levegőbe emelkedne.

A drón nagyjából 10 km hatótávolsággal rendelkezik, és 45 percig képes a levegőben maradni. A felderítői feladatokra is szánt drón a mesterséges intelligenciának köszönhetően önálló navigációra, valamint automatikus célpontfelismerésre is képes, amivel más fegyveres egységek találati pontosságát növelheti.

A kvadkopter beépített kamerákkal, érzékelőkkel, és infravörös szenzorral is rendelkezik, továbbá 1kg hasznos rakomány szállítására is képes. A drón a tengeralattjáróval és a többi harcijárművel AES 128/256-os titkosítást használva kommunikál.

(Fotó: Spear UAV)

Tesztútra indult az első mesterséges intelligencia vezérelte drónszállító drónhajó A Csu Haj Jün az első a maga nemében: távoli irányítással és automata üzemmódban is szállíthatja a drónokat a vízen, majd önállóan be is gyűjti őket. Nem katonai célokra, hanem kutatásokra és adatgyűjtésre használják majd kínai források szerint.