Az akció a Giteco, a Kantabriai Egyetem Kutatócsoportjának érdeme, akik a 3Dpare európai projekt részeként 3D-s nyomtatott mesterséges zátonyokat telepítettek az Egyesült Királyságban, a francia és a spanyol-öbölben, illetve már Portugáliát is megcélozták. A kutatók célja az atlanti partvidék mélyreható vizsgálata, valamint élővilágának helyreállítása. A zátonycsoportok elhelyezése után megvizsgálják és figyelemmel kísérik az eredmények alakulását az elkövetkező évek során, mintákat vesznek, és megfigyelik az egyes csoportok növény- és állatvilágának megjelenését, valamint növekedését. Utolsó lépésben pedig elkészítik majd a legmegfelelőbb anyagokat és formákat a tengeri élet regenerálására minden helyszínen.

Képeken a mesterséges korallzátony

A munkafolyamatok már korábban elkezdődtek, 2020 elején a pedig a Giteco kutatócsoportja 3D-nyomtatóval befejezte a mesterséges zátonyok gyártását a Kantabriai Egyetem építőmérnöki iskolájának laboratóriumában. A csapat összesen harminchat zátonyt készített, ebből kilenc Santanderben maradt, míg a másik huszonhét darabot a projekt másik három partnerközpontjába küldték: a francia Ecole Supérieure D’ingénieurs Des Travaux De La Construction De Caenbe, a portugál Portoi Egyetemre és az angliai Bournemouth Egyetemre.

A szerkezeteket mindegyik helyszínen a tengerfenékre helyezik, későbbi megfigyelésüket pedig majd tengerbiológusok végzik, akik időszakosan alámerülnek majd az új zátonyok biológiai befogadhatóságának felmérésére. A 3D-ben nyomtatott mesterséges zátonyok kinézete minden helyszínen azonos: nyolc zátony kétféle anyagból, négy különböző formából (kocka alakú vagy szabálytalan, természetes kőzetet szimuláló, nagy vagy kis külső dudorokkal ellátott) készült, míg felületük szerint simát és durvát is gyártottak.

A tervek a biológiai alapelveket követik a barlangok méretét illetően a meghatározott halfajok megjelenése, az algák tapadása, a bioreaktivitás, és sok más fontos szempont érdekében.

A kutatók összesen harminchat zátonyt készítettek, egy korallzátony nyomtatása egy napig tartott, tömegük pedig körülbelül egy tonna.

A 3dpare projekt 1,9 millió eurós költségvetéssel rendelkezik az interregionális térség programjából, amely elősegíti az innovációt és a versenyképességet, a biodiverzitást, a természeti és kulturális értékek megőrzését, valamint az atlanti ív harminchét régiója közötti együttműködést.

Mások is terveznek hasonló lépéseket

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói olyan szerkezeteket alkottak 3D-s nyomtatóval, amelyek lehetővé teszik mesterséges korallzátonyok kialakítását ellenállóbb korallokkal. A tengerek ugyanis egyre csak melegszenek, mindez pedig azzal fenyeget, hogy

2050-re a korallzátonyok több mint kilencven százaléka eltűnhet-írja közleményében Ulrike Pfreundt.

Pfreundt és kollégái a 3D-s nyomtató segítségével mesterséges szerkezeteket alkottak, melyeken megtelepedhetnek a korall-lárvák, a magas hőmérséklet ugyanis nem feltétlenül végez velük. A csapat feltételezése szerint bizonyos területek továbbra is megfelelőek maradhatnak a korallzátonyok számára, például egy hűsítő áramlat közelében. A mesterséges korallzátonyok megvalósításával egyébként már korábban is próbálkoztak, de eddig mindig akadályba ütköztek, mivel a bébikorallok nem telepedtek meg rajtuk. Ennek oka, hogy a legtöbb mesterséges zátony szerkezetileg nem túl tagolt, ezért nem kínál elegendő védett helyet a fiatal korallok számára, és így nem tudnak megfelelő kölcsönhatásba kerülni az áramlatokkal.

(Fotó: Giteco/ University of Kantabria)