A Rakétán novemberben már foglalkoztunk a Parlerrel, illetve annak tulajdonosi hátterével. A szolgáltatást az hívta életre, hogy a nagy platformokat, mint a Facebook vagy a Twitter, folyamatosan támadják konzervatív politikusok amiatt, hogy elfogultak velük szemben, illetve "cenzúrázzák", amit posztolnak. Ilyenkor általában az Egyesült Államok alkotmányának legtöbbet idézett, első módosítását emlegetik, ez az, ami az országban garantálja a sajtó- és véleményszabadságot. Azt persze nem teszik hozzá, hogy ezt magánvállalatoknak nem kell követniük, ahogy azt sem, hogy például a Facebook legnépszerűbb tartalmai gyakran pont jobboldali, konzervatív bejegyzések. Hiába hibás az érvelés, ahhoz elég volt, hogy 2018-ban elinduljon a Twitterre emlékeztető Parler, ami a vezetők szándékai szerint "semleges platform a szabad beszédhez, az alapító atyák akaratának megfelelően". Trump elnök, illetve a Capitolium támadása körül szerveződő közösség így itt lazább szabályokra számíthatott volna, mint máshol az interneten.

A Google pont erre hivatkozva lépett elsőként és rúgta ki a Parlert a Play Store-ból röviddel a washingtoni események után. Ahogy közleményükben fogalmaztak, régóta elvárják, hogy a felhasználói tartalmakat megosztó appoknak legyenek olyan moderációs elveik, amelyekre támaszkodva az erőszakot szító bejegyzéseket el tudják távolítani. A Google-t az Apple követte egy nappal később; Tim Cookék huszonnégy órát adtak a Parlernek, hogy biztosítsa a veszélyes posztok eltávolítását, ám a cég ennek nem tett eleget. Ezzel a bolygó két legfontosabb digitális disztribúciós platformja került ki alóluk.

A végső csapást mégis az Amazon mérte a Parlerre

Jeff Bezos birodalma ugyanis nem csak az e-kereskedelemben megkerülhetetlen (https://raketa.hu/hogy-mondjak-angolul-hogy-kisgomboc-amazon): a legnyereségesebb üzletáguk azzal foglalkozik, hogy szervereket ad bérbe és digitális infrastruktúrát szolgáltat olyan cégeknek, mint a Netflix, a Facebook vagy a LinkedIn. Az Amazon Web Services pontosan ugyanarra hivatkozott, mint az Apple és a Google, és ezzel gyakorlatilag leállították a Parlert, amíg az nem talál új otthont magának. Ez pedig nem lesz egyszerű: a 9to5Mac szerint John Matze vezérigazgató azt mondta, hogy

"az SMS-szolgáltatónk, az email szolgáltatónk, az ügyvédeink mind felmondtak nekünk egy nap alatt".

A The Verge most arról ír, hogy a Parler ellentámadásba lendült: azt kérik egy bíróságtól, hogy állítsák vissza a szervereik működését, mert az Amazon valójában azért mondta fel a szerződésüket, hogy ne tudjanak versenyezni a Twitterrel. Jeff Bezosék közben azzal védekeznek, hogy az oldalon olyan posztok szerepeltek, amelyekben "az árulók felakasztásáról" és politikusok, aktivisták "szisztematikus meggyilkolásáról" van szó.

Nem ez az első eset, amikor egy digitális infrastruktúra vállalatnak lavíroznia kell a saját értékrendje, a szólásszabadság eszméje és a törvényi elvárások és keretek közt. 2019 nyarán például a Cloudflare döntött úgy, hogy megszünteti az 8chan nevű szélsőséges oldallal kötött szerződését, ezzel hosszas vitákat indítva el arról, hogy egy domináns platformnak mire van és mire kéne, hogy legyen lehetősége ilyen helyzetekben.

(Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto/Getty Images)

További cikkek a témában:

A Twitter véglegesen kitiltotta Donald Trumpot "Miután alaposan megvizsgáltuk a @realDonaldTrump fiók legutóbbi bejegyzéseit és azok kontextusát, úgy döntöttünk, hogy véglegesen felfüggesztjük azt, mivel fennáll a veszélye, hogy további erőszakra buzdít".

Kiderült, ki áll a jelenleg leggyorsabban növekvő közösségi oldal mögött A Parlerre már a Trump-kampány is szemet vetett, most pedig vezeti az App Store és a Google Play letöltési listáját.

Soha nem volt még annyira egységes a tech szektor, mint a Capitolium ostroma alatt Míg az amerikai fővárosban soha nem látott káosz uralkodott, a tech vállalatok soha nem látott egységben álltak ki a tömeget korábbi megszólalásaival feltüzelő Donald Trumppal szemben.