A Rakétán többször beszámoltunk arról, hogy hosszas vívódás és viták után melyik tech óriás milyen stratégiát követett, hogy ne lehessen rájuk sütni, hogy rajtuk múltak a választások. A Google a négy éve hírhedtté vált mikrotargetálással számolt le, a Twitter még bátrabbat lépett, és egyszerűen betiltotta a politikai reklámokat. Idén nyáron aztán a Facebooknál is elkezdték megjelölni az oldalon terjedő álhíreket, majd egy őrült és veszélyes összeesküvés-elméletet is betiltottak. Végül azt a döntést hozták, hogy urnazárás után nem hirdethetnek náluk a politikusok.
A nagy platformokat folyamatosan támadják konzervatív politikusok amiatt, hogy elfogultak velük szemben, illetve "cenzúrázzák", amit posztolnak. Ilyenkor általában az Egyesült Államok alkotmányának legtöbbet idézett, első módosítását emlegetik, ez az, ami az országban garantálja a sajtó- és véleményszabadságot. Azt persze nem teszik hozzá, hogy ezt magánvállalatoknak nem kell követniük, ahogy azt sem, hogy például a Facebook legnépszerűbb tartalmai gyakran pont jobboldali, konzervatív bejegyzések. Hiába hibás az érvelés, ahhoz elég volt, hogy 2018-ban elinduljon a Twitterre emlékeztető Parler, ami a vezetők szándékai szerint "semleges platform a szabad beszédhez, az alapító atyák akaratának megfelelően", egyúttal "olyan közösségi média felület, amely vigyáz a privátszférához tartozó adatokra".
A bökkenő csak annyi, hogy John Matze alapító még újságíróknak is beszélt arról, hogy "trollokat tiltogat ki az oldalról", sőt, a napokban kiderült, hogy
a "független" platform valójában az egyik legismertebb konzervatív családhoz, a Mercerekhez tartozik.
Robert Mercert a Post a politika egyik legbefolyásosabb milliárdosának nevezte. Hozzá köthető a Breitbart nevű, Trump elnököt támogató szélsőjobboldali weboldal, de a Facebook-felhasználók adataival visszaélő Cambridge Analytica szolgáltatásait is ő ajánlotta fel a Brexitért kampányoló Nigel Farage-nak. Emiatt a Parler elkötelezettsége a privátszféra védelme iránt furcsának hat, hiszen Mercer lánya, Rebekah az egyik tulajdonosa.
"A technológia urainak egyre növekvő zsarnoksága és önteltsége megköveteli, hogy küzdjünk az adatbányászat ellen és a szólásszabadság mellett" - írta az oldalon Mercer, miután kiderült, hogy ő a Parler egyik alapítója. A szolgáltatás egyelőre messze nem a nagyok ligájában játszik: míg a Facebookon kétszázmillió amerikait találunk, a Twitteren többtízmilliót, addig a Parler elemzők szerint most érte csak el a tízmillió fiókot. Ám jelenleg ez a legnépszerűbb ingyenes app a két nagy alkalmazásboltban, így egyre több felhasználóval oszthat meg olyan tartalmakat, amelyeket máshol nem tűrtek meg, például a Facebookról kitiltott QAnont vagy a "Büszke fiúk" nevű fasiszta szervezetet. Ha Donald Trump tényleg médiavállalatot szeretne alapítani, akkor valószínűleg jól jöhet neki egy ilyen platform.