Nem a láva jelenti a valódi veszélyt

A Howstuffworks rögtön egy jó hírrel indítja a témáról szóló cikkét, mely szerint elméletileg elfuthatunk a láva elől. Elméletileg. A rossz hír azonban az, hogy a vulkánkitörést egy sokkal pusztítóbb jelenség kísérheti, ami ellen hiába küzdenénk, mert ott helyben elpusztítana minket.

De nézzük elsőként a lávafolyamot, ami (feltéve, ha nem jut be egy cső- vagy csúszdaszerűen lejtő völgybe, plusz egy kevésbé robbanékony pajzsvulkán lövellte ki) meglehetősen komótosan, alig egy-két kilométer/órás sebességgel halad. Persze ehhez ideális körülmények kellenek, és az élet ugyebár szívesen dob váratlan fordulatokat a forgatókönyvekbe. A Hawaiin lévő Mauna Loa vulkán 1950-es kitörésekor például átlagosan kilenc kilométer/órás sebességű lávamozgást mértek, amit lefutni azért még mindig nem lehetetlen küldetés, már ha edzésben vagyunk. Kivételek természetesen mindig akadnak, ilyen volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Nyiragongo vulkán 1977-es kitörése, amikor

a kráter falai megrepedtek, a lávató mindössze hatvan perc alatt kiürült, a hegyoldalról hatvan kilométer/órás tempóval lezúduló lávatenger pedig legalább hetven ember életét kioltotta.

Zárójelben megjegyeznénk, hogy ez volt a valaha rögzített leggyorsabb lávaáramlás.

Ami elől tényleg nincs menekvés

Az a robbanásos kitöréseknél keletkező vulkanikus törmelékár, ami egy elképesztően gyorsan mozgó, forró gázokból, olvadt kőzetekből és teftrából álló törmeléklavina. A természeti jelenség valóban pusztító, mivel

akár hétszáz kilométer/órás sebességgel is folyhat, a benne lévő gázok hőmérséklete pedig elérheti az ezer Celsius-fokot is.

Végezetül meg kell említenünk az iszapáradatot, vagyis az úgynevezett lahart, ami egyebek mellett akkor keletkezik, ha a törmelékár nagy mennyiségű vízzel érintkezik, vagy a vulkáni aktivitás megolvasztja a csúcson felhalmozódott havat. A törmelékből, hatalmas kőtömbökből és vízből álló áradat elől megpróbálhatunk elfutni, de felesleges, sebessége ugyanis meghaladhatja a száz kilométer/órát, a folyómedreken keresztül ráadásul akár több tíz kilométeres távolságot megtehet.

Túlélőleckék kezdőknek

A BBC Earth Lab sorozatának egyik 2013-as epizódjában Huw James gyorstalpalót tart arról, mik a teendők egy esetleges vulkánkitörés esetén, hiszen ahogy azt a videó elején megtudhatjuk, körülbelül ötmillió ember él vulkanikus tájakon, illetve vulkánok közvetlen közelében. (Mivel 2013-as adatokról beszélünk, ez a szám azóta valószínűleg növekedett.) Na de nézzük azokat a tippeket!

1. Mindig tartsunk magunknál zsebrádiót, hogy időben meghallgathassuk a hatóságok figyelmeztetését!
2. Figyeljük a jeleket már a kitörés előtt is, például remegéseket, dübörgéseket!
3. Bár a lávafolyam lassú, és időnként keskeny sávban halad, soha ne próbáljuk meg átugrani, mert a hőmérséklete több száz, de akár ezer fokos is lehet!
4. A már említett lahar nagyon hangos, ezért ha meghalljuk közeledését, próbáljunk magas helyet keresni, semmiképp sem völgyet vagy szakadékot!
5. Mivel a vulkanikus felhő napokig eltakarhatja a napot, tartsunk magunknál zseblámpát, valamint vastag ruhaféléket, amivel eltakarhatjuk arcunkat! (Az orron és a szájon át belélegzett gőz irritálja a tüdőt, emellett foghullást és hasmenést okozhat.)

(Fotó: Needpix)