Drónok segítségével kutatják a legveszélyesebb vulkáni jelenség előidézőjét
2020 / 05 / 27 / perei.dora
Drónok segítségével kutatják a legveszélyesebb vulkáni jelenség előidézőjét
Az úgynevezett lávadómok fokozatosan növekvő, belül forró kőzethalmok, melyek egy adott pillanatban elvesztik stabilitásukat, leomlanak, majd hatalmas sebességgel száguldva, forró gázok és vulkáni kőzettörmelék elegyéből álló piroklaszt-árt generálnak. A drónok segítségével a művelet nemcsak veszélytelen lesz, de a jövőben pontosabb adatokat is kaphatunk az eseményről.

A történelem során számtalanszor megesett már, hogy egy-egy vulkánkitörés utáni expedíció tragédiával végződött, hiszen a kutatók számára rendkívül veszélyes az aktív hegyek megközelítése, mert mindig jöhetnek váratlan dolgok, amikre képtelenség felkészülni. Hogy a jövőben minimalizálják az emberáldozatok számát, a szakértők a drónok szerepét elemezték legújabb kísérletükben. Egy német-amerikai kutatócsoport a guatemalai Santa Maria nevű vulkánon végzett vizsgálatokat, eredményeiket pedig a Scientific Reports folyóiratban publikálták. Egészen pontosan egy lávadóm viselkedését elemezték drónok segítségével. 

A lávadóm, a legveszélyesebb vulkáni jelenség előidézője

A lávadómok fokozatosan növekvő, belül forró kőzethalmok, melyek egy adott pillanatban elvesztik stabilitásukat, leomlanak, majd hatalmas sebességgel száguldva, forró gázok és vulkáni kőzettörmelék elegyéből álló piroklaszt-árt generálnak.

Lávadóm mellett dolgozni pedig kész életveszély, mert a piroklaszt-zuhatag pontos kialakulását nem lehet előre kiszámítani.

A vulkánok pusztítása azonban a kockázatos helyeken is csak rendszeres méréssel csökkenthető. A szakemberek ezért normál és infravörös tartományban képeket rögzítő kamerákkal felszerelt drónt küldtek a Santa Maria lávadómja fölé, a felvételek segítségével pedig térben és időben egyaránt dokumentálták a lávadóm változásait. A mintegy kétszáz méter átmérőjű lávadóm egy négy évvel ezelőtti robbanásos kitörésnél keletkezett kráterben található, amiből egy nagyjából harmincöt méter széles és kétszáz méter hosszú lávafolyás halad a völgy felé. Ez a lávafolyás nem a természet- és katasztrófafilmekből ismert piros hömpölygő kőzetolvadék, hanem egy törmelékes, belül forró kőzet. A kutatók szerint ezért is ilyen rövid a hossza, végéből ugyanis több kisebb piroklaszt-mennyiség levált a megfigyelés időszakában. Edgar Zorn, a GFZ kutatója, a tanulmány vezetője szerzője a Phys.org munkatársának beszélt arról, hogy különböző kamerákat szereltek a drónokra, majd eltérő magasággban röptették az eszközöket a kráter felett, miközben követték a lávafolyam és a lávadóm változásait.

"A drónok segítségével olyan felvételeket készíthettünk, mint korábban soha." - mondja a kutató.

Munkatársaival egymásra vetítették a normál és hőkamerás felvételeket, majd ezek alapján megbecsülték a lávadóm növekedését és hőmérséklet-változását, valamint 3D-s modellt készítettek róla néhány centis pontossággal. Kiderült, hogy a lávadóm kétféle sebességgel, gyorsan és lassan egyaránt változik, utóbbi a lávafolyás, míg a lassú a hegy gyomrából felfelé nyomuló kőzet eredménye. A hőmérséklet-változás összevethető volt a lávadóm növekedésével és terjeszkedésével, az infrakamerák felvételei pedig jelezték, hogy a lávafolyás mozgása által keltett nyíró erők hatására repedések keletkeztek a dómban. Sőt arra is fény derült, hogy a lávadóm azonos ütemben növekedett a megfigyelési időszakban, magyarán a magma utánpótlása szintén azonos és meglehetősen lassú volt. Ez kisebb a vulkán korábbi lávafolyásának sebességénél, valamint igazolja előzetes felfedezésüket miszerint a tűzhányó aktivitása általánosságban csökkent az elmúlt években.

Thomas Walter, a GFZ vulkanológusa, a tanulmány társszerzője szerint "úgy tűnik, hogy a veszélyes vulkánok rendszeres és szisztematikus felmérése drónokkal nagyobb dobásnak ígérkezik, mint hitték.

A cél ezúttal nem érdekfeszítő adatgyűjtés volt egy adott vulkánról, sokkal inkább bebizonyítani, hogy drónokkal olyan információkhoz is hozzájuthatunk, amelyekből a vulkáni működés jellege, illetve annak változásai kiderülnek. A drónnal készült légi, valamint a hegyoldalból, nem kifejezetten előnyös rálátásból született felvételek összehasonlítása során mindemellett kiderült, hogy a kutatók a felszíniekből nem tudták volna kiszámítani a lávadóm méretváltozását, drónnal azonban igen. Összefoglalva tehát drónnal vulkánt vizsgálni nemcsak biztonságosabb, ám segítségével pontosabb adatokat is kaphatunk. Edgar Zorn egyértelmű sikernek tartja kísérletüket:

"Bebizonyítottuk, hogy a drónok lehetővé teszik a Föld legveszélyesebb aktív vulkánjainak biztonságos távolságból történő, mégis teljes mértékű feltérképezését."

Ilyenamikor egy drón lefilmezi a vulkánkitörést

Az alábbi felvételt lelkes amatőrök készítették Vanuatu Tanna szigetén még 2014-ben: a működő vulkán fölé egy DJI Phantom 2 típusú kvadkopterel Gopro kamerát reptettek, a felvételek pedig magukért beszélnek.

(Fotó: Needpix, Scientifc Reports)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.