A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Expedition 69 misszió legénységének kozmonautái (akik az Expedition 68 küldetésben is részt vettek), Szergej Prokopjev, Dmitrij Petyelin és Andrej Fegyajev egy május 3-ai űrséta keretében helyeztek át egy légzsilipet az ISS egyik moduljáról a másikra. Prokopjev és Petyelin az űrben végezte a munkát, míg Fegyajev az ISS fedélzetéről irányította az ERA-t, vagyis az Európai Robotkart, ami segítséget nyújtott a tevékenység során.

A művelet alatt a legfőbb feladatot a kísérleti légzsilipnek a Rassvet modulról a Nauka modulra való mozgatása volt és a teljes űrséta végül több mint hét órán át tartott. Az oroszul VKD-57 jelű programot a NASA Johnson Űrközpontja élőben közvetítette és a felvételen látható, ahogy munka közben egy ponton Prokopjev az űrbe enged egy kisebb csomagot, amiről a közvetítés tanúsága alapján annyit lehet tudni, hogy feleslegessé vált hardverelemeket tartalmaz. A hulladék a Nemzetközi Űrállomás Twitter posztban megosztott magyarázata szerint egy idő után elég majd a Föld atmoszférájában, de arról, hogy ez mikor következik be, nem adtak további felvilágosítást, csak annyit árultak el az érdeklődők kérdéseire, hogy hamar megsemmisül és keringés közben meglehetősen rövid élettartammal rendelkezik.

Spacewalker Sergey Prokopyev jettisons a 5-kilogram bundle of obsolete hardware into the vacuum of space to harmlessly burn up in the Earth's atmosphere. Watch now... https://t.co/yuOTrYNGst pic.twitter.com/mpnwm2woNO

— International Space Station (@Space_Station) May 4, 2023

A hulladék tehát nem jelent sokáig veszélyt a közelben tartózkodó űreszközökre nézve, de az űrbe kerülő felesleges objektumok száma olyan ütemben növekszik, ami az űrszemét kezelésének kérdését egyre inkább sürgőssé teszi. A Nemzetközi Űrállomással legutóbb nem is olyan régen, március 14-én kellett egy kisebb elkerülő manővert végrehajtani, hogy az állomás ne ütközzön egy éppen arra haladó és a keringési pályáját keresztező űrszeméttel, ami potenciális veszélyt jelentett volna rá nézve. A műveletet az orosz Progress MS-22-vel kivitelezték, amelynek hajtóművét 135 másodpercig kellett működtetni, hogy az ISS megfelelő pozícióba kerüljön. Bár az űrállomás történetében előfordult már ilyen eset korábban is, eddig több mint 30 alkalommal volt hasonló esetre példa 1999 óta, de manapság emelkedik ezeknek az alkalmaknak a száma a Föld körül keringő, nemkívánatos űreszközök és tárgyak megszaporodó mennyisége miatt.

Az egyik legszokatlanabb tárgy, amit az űrben engedtek útjára, azaz szánt szándékkal "szemeteltek" vele az asztronauták, egy kisebb szekrény méretű, 635 kilogrammos, ammóniát tartalmazó tartály volt, amitől a 2007. július 23-án lezajló űrséta során szabadult meg Clayton Anderson űrhajós, az Expedition 15 tagja, aki korábban egyébként a space.com korabeli beszámolója szerint egy kameraállvánnyal is hasonló módon bánt el. Az Early Ammonia Service nevű hűtőtartály esetében a NASA arra számított, hogy néhány darabja túlélheti az atmoszférával való találkozást és az egyben maradó részei az óceánba vagy rosszabb esetben a szárazföldre zuhannak.

Egy másik rendhagyó űrszemétnek egészen biztosan a légkörben való megsemmisülés volt a sorsa: az akkori árfolyamon 100 000 dollárt érő szerszámkészletet november 18-án vesztette el Heidemarie Stefanyshyn-Piper, az Endeavour űrsiklóval kivitelezett STS-126 misszió tagja, akinek egy űrséta alkalmával csúszott ki a kezéből a tároló. Akkor a NASA eredetileg hat hónapra becsülte a készlet űrben töltött idejét, de végül több mint 4000 Föld körül megtett kör után augusztus 3-án, tehát több mint 8 hónap múlva lépett be a légkörbe és égett el.

(Fotó: NASA)