A SpaceX és a Tesla atyja 2016 óta dolgozik egy olyan eszközön, ami lehetővé teszi az emberi agy összekapcsolását a gépekkel (ezt angolul brain-machine interface-nek, azaz BMI-nek nevezik), ami Musk szerint elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a mesterséges intelligencia fejlődésével. Nagyjából tehát ugyanazt mondja, mint a transzhumanisták, akiknek a magyar származású Zoltan Istvan személyében elnökjelöltjük is volt a 2016-os amerikai elnökválasztáson.

Bár egyelőre nem tudhatjuk, hol tartanak pontosan a fejlesztéssel, Musk korábbi kijelentései alapján arról már lehet egy halvány elképzelésünk, hogy mire lesz használható a Neuralink. Az eszközzel a gondolatainkkal irányíthatjuk az elektronikus eszközöket, például a telefonunkat vagy a számítógépünket, lehetővé válik, hogy a zenét a fülünk kihagyásával egyenesen az agyunkba streameljük, emellett neurológiai rendellenességek kezelésében is segíthet. Musk erre példaként azt hozta fel, hogy a hormonszint beállításával kezelhetővé válnak a szorongásos esetek, és jobb kognitív képességekre tehetünk szert.

Hogy az augusztus 28-án, magyar idő szerint pontban éjfélkor kezdődő bemutatón mit fogunk látni, az egyelőre nem világos, erről Musk annyit árult el, hogy egy olyan második generációs robotot prezentálnak, ami a Neuralink technológiájával képes csatlakozni az emberi agyhoz, emellett pedig demózzák, ahogy "az idegsejtek valós időben tüzelnek".

A BMI alapvetően nem újdonság, az ezzel kapcsolatos kutatások már a '70-es években elindultak, és az orvostudományban már használják is egy ideje például az agy feltérképezésére és a kognitív vagy motoros funkciók helyreállítására. Ezek a gépek viszont csak egyirányú kommunikációt tesznek lehetővé az agy és a számítógép között, ráadásul jellemzően merev elektródákat használnak, amelyek könnyen kárt tehetnek az agyban.

Elon Musk viszont nem kizárólag orvosi felhasználásban gondolkodik, a célja, hogy az agy-gép kommunikációt kétirányúvá és hétköznapi felhasználásra is alkalmassá tegye. A Neuralinknél hajlékony elektródákat ültetnek az agyba, amelyek vékonyabbak egy hajszálnál. A BioRxiv preprint szerverre feltöltött leírás szerint összesen 3072 elektródát használnak, amelyeket egy percenként 192 elektróda beültetésére alkalmas "agyvarrógéppel" ültetnek be. A végső cél, hogy egy olyan nem invazív eljárást hozzanak létre, amihez már érzéstelenítésre és képzett agysebészekre sincs szükség, bár Musk saját bevallása szerint ettől még évekre vannak.

(Borítókép: Daniel Oberhaus/Flickr)