Hanna Sizemore (Planetary Science Institute) a marsi talaj összetételére vonatkozó adatokból számolta ki, hogy mennyi víz lehet valójában folyékony állapotban, és milyen vastag „erekben” áramolhat. A víz nehezen marad meg a Marson, ahol a hőmérséklet akár –150 °C is lehet, de a bőségesen előforduló sók erősen csökkentik a fagyáspontot.

„Azt hittem, bizonyíthatom, hogy ez aligha elég az élethez… tévedtem” – mondja.

A csapat szerint „meglepően könnyű” olyan talajra akadni, amelyben több mint 5 százaléknyi folyadék található, és a csatornák legalább 5 µm átmérőjűek.

„A legnagyobb erek is tízszer vékonyabbak egy nagyon finom hajszálnál” – teszi hozzá Sizemore –, „de ahhoz elég nagyok, hogy egy mikroba elférjen bennük, és az anyagcseretermékek áramolhassanak.”

A NASA Phoenix szondájának (2008) mérései alapján az 50. szélességi fok felett ezek a hálózatok gyakoriak lehetnek, és akár 30 cm mélyen is megtalálhatók.

Mint Bruce Jakosky (University of Colorado Boulder) hozzáteszi:

„Az eddigi eredmények alapján nem lehetetlen az élet a marsi felszín közelében.”