Egy február 24-én, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent új tanulmány szerint az életnek kedvező körülmények akár több tízmillió évig is fennmaradhattak, így a Mars a korai életformák számára szinte biztosan menedéket nyújthatott.
A kutatás a kínai Zhurong Mars-járó által gyűjtött adatokon alapul. A rover 2021-ben landolt az Utopia Planitia régióban, és talajradarral is fel van szerelve, amely lehetővé teszi a bolygó felszíne alatti rétegek vizsgálatát. Egy nemzetközi kutatócsoport – amelynek tagjai között a Penn State Egyetem tudósai is megtalálhatók – elemezte az adatokat, és olyan föld alatti rétegeket azonosított, amelyek feltűnően hasonlítanak a Földön található geológiai képződményekhez.
„A Marson olyan területeket találtunk, amelyek ősi tengerpartokra és folyódeltákra emlékeztetnek” – mondta Benjamin Cardenas, a Penn State geológusa és a tanulmány társszerzője.
„Volt szél, hullámok és rengeteg homok – egy tökéletes, nyaralásra csábító strand.”
A kutatás legfontosabb felfedezése az ősi „előparti üledékek” azonosítása volt. Ezek olyan lejtős üledékrétegek, amelyeket a hullámok és az árapály mozgása formált. A Föld partvidékein gyakran megfigyelhető hasonló lerakódások arra utalnak, hogy a Marson egykor nagy kiterjedésű víztömeg volt, amelyben ráadásul aktív hullámmozgás zajlott.
„Ez azonnal feltűnt nekünk, mert a hullámok létezését jelzi, ami azt jelenti, hogy valaha volt egy dinamikus határfelület a víz és a levegő között” – magyarázta Cardenas.
A tanulmány kimutatta, hogy ezeknek a marsi lerakódásoknak az üledékszöge és vastagsága feltűnően egyezik a Föld partvonalain található képződményekkel. A kutatók kizárták az alternatív magyarázatokat – például a folyók aktivitását, vulkáni folyamatokat vagy széleróziót –, így az egykori óceán maradt a legvalószínűbb eredete a felfedezett rétegeknek. Az eredmények tehát megerősítik azt a korábbi elméletet, miszerint a Mars északi féltekéjének jelentős részét egykor egy hatalmas óceán boríthatta.
Ha pedig valóban létezett egy olyan nagy víztömeg a Marson, amely hullámokat és árapályokat hozott létre, annak hatalmas jelentősége lehet a bolygó múltbeli lakhatóságának szempontjából.
„Ha megnézzük, hol alakult ki a legkorábbi élet a Földön, azt látjuk, hogy az óceánok és a szárazföld találkozásánál” – jegyezte meg Cardenas. „Ez egy olyan képet fest az ősi Marsról, amely szerint a bolygó egykor alkalmas lehetett a mikrobiális élet fennmaradására.”
Aszteroida-háton lovagolva jutnának az űrhajósok a Marsra és a Vénuszra
Helló, űrcowboy!
Ezek a kedvező körülmények több millió éven át fennállhattak, lehetőséget teremtve a partvonalak fejlődésére és elegendő időt biztosítva az élet esetleges kialakulásához. A Mars tehát nem volt mindig mozdulatlan, élettelen bolygó, hanem egykor dinamikus világ volt, amelyet a víz és a geológiai folyamatok formáltak.