Először engedélyezték CRISPR szerkesztésű búza szántóföldi termesztését Európában
2021 / 09 / 07 / Bobák Zsófia
Először engedélyezték CRISPR szerkesztésű búza szántóföldi termesztését Európában
Európában a génmódosított és - szerkesztett élelmiszerek nem örvendenek nagy népszerűségnek, de Nagy-Britanniában most mégis zöld utat kapott egy olyan búzafajta tesztelése, amelyben egy potenciálisan rákot okozó anyag, az akrilamid kialakulásához vezető összetevő mennyiségét csökkentették.

Európában korábban is történtek kísérletek a különféle génmódosítással készült gabonafajták szabad ég alatt való termesztésének tesztelésére, de általában nagy ellenállásba ütköznek az ilyen kísérletek, mivel a kontinens országai sokkal inkább a génmódosítás nélküli élelmiszerek termelését pártolják, az előnyös tulajdonságokkal rendelkező, de az emberi szervezetre nézve (hosszú távon) ismeretlen hatású GM növényekkel szemben. 2015 áprilisában a 27 EU tagország közül 19 szavazott arra, hogy területükön igény szerint be lehessen tiltani a génmódosított növények termesztését, bár az az év októberében tartott második szavazáson, amelyen arról kellett dönteni, hogy a kereskedelemből is kiszorítsák-e a GM élelmiszereket, már elvetették a javaslatot, mivel bonyodalmakhoz vezetett volna a határokon átívelő forgalmazás során a különböző állásponton lévő országok között.

Az áprilisi szavazáson Románia és Belgium flamand régiója mellett Anglia döntött csak úgy, hogy sem részleges, sem teljes tiltást nem vezet be a GM növények termesztésével szemben. Később azonban, a lehetőség ellenére, a génmódosított növények szabadföldi termesztésének tesztjei nehezen indultak el az Egyesült Királyságban, mivel, ahogy azt a Wired is írja, az engedélyeztetéshez szükséges folyamatok olyan hosszúra nyúlhatnak, hogy a legtöbb cég inkább bele sem kezd a kísérletekbe. Az országban 2019 végén mindössze három cégnek volt érvényes engedélye arra, hogy GM növényeket ültessen a földeken, azonban Boris Johnson miniszterelnök szakítani szeretett volna a szigorú EU-s jogszabályokkal és megadni a lehetőséget rá, hogy szélesebb körben is elterjedhessen a módosított élelmiszerek termelése.

A gének megváltoztatása, legyen régebbi módszerekkel kivitelezett módosítás, vagy CRISPR technikával készült szerkesztési eljárás, nagy előnyökkel járhat a módosított élőlények ellenállóságának szempontjából, a betegségekre kevésbé fogékony, vagy éppen valamilyen hozzáadott értékkel rendelkező növények kialakítása pedig a gazdák érdekeit is támogatja, a probléma csak az (és emiatt ellenzi sok szervezet és ország a terjedését), hogy pont emiatt az ellenállóképesség miatt kiszoríthatnak más fajtákat a termelésből, a biodiverzitás csökkenését eredményezve, miközben a fogyasztásuk hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek.

A legtöbb módosításnak azonban lehet az emberi egészségére nézve is előnyös következménye, legalábbis az összetevők változtatásával ezt a célt szeretnék elérni a cégek. Ebbe a sorba illeszkedik a Rothamsted Research által szerkesztett új gabona típus is, aminek a termőföldi teszteléséhez most kapták meg az engedélyt az Egyesült Királyság kormányától. A CRISPR technológiával készült növény újdonsága abban rejlik, hogy az egyik összetevőjének, az aszparagin aminosavnak csökkentették a szintjét, így a búzából sütött kenyérben nem szaporodik meg az akrilamid, amelyet potenciálisan rákkeltőnek tartanak a szakemberek.

A European-seed elmondása szerint a kutatók a laboratóriumi fejlesztések során az aszparagint szintetizáló gént, a TaASN2-t eltávolították, így jóval kisebb koncentrációban volt jelen a búzaszemekben, mint a hagyományos búzákban, bizonyos esetekben akár 90%-kal is csökkent a szintje. A szigorúan kontrollált laboratóriumi környezeten kívül azonban máshogy is alakulhatnak a dolgok, ezért a hamarosan induló kísérlet mutatja majd meg teljes biztonsággal, hogy valóban az elvárások szerint működik-e a szerkesztés és azt is, hogy a többi fontos összetevő szintje megfelelő marad-e a növényekben.

A tesztek öt évig zajlanak majd, minden év szeptemberében, októberében ültetik el a búzát és a rákövetkező év szeptemberében aratják. A program vezetője, Nigel Halford elmondta: a cél az, hogy sikeres eredmények esetén ezek a génszerkesztett élelmiszerek elfogadottá váljanak az Egyesült Királyságban, mivel az élelmiszerekben található akrilamid mennyiségére egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak, ami megnehezítheti az élelmiszerek forgalmazását a jövőben, de a génszerkesztett búza segítségével könnyebb lesz az új határértékekhez alkalmazkodni a termelőknek.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Emberi gént ültettek növényekbe és kombináció sikeresnek bizonyult A kutatók kíváncsiságból kísérleteztek a szokatlan módszerrel, de a várt katasztrofális hatás helyett sikert értek el, az elhízásért felelős FTO fehérje duplájára emelte a terméshozamot.
A génszerkesztés új korszakába léptünk: immár ki- és be tudjuk a géneket kapcsolni Az új CRISPR eljárás képes egy gén kifejeződését szabályozni, miközben magát a gént érintetlenül hagyja – ez egy teljesen új korszakot ígér, ami pont a legjobbkor jött.
Magyar tudós bejelentése robbantotta ki a világ első génmódosított-élelmiszer botrányát, és a GMO vihar azóta sem ült el Dr. Pusztai Árpád 1998. augusztus 10-én a brit World in Action tévéműsorban néhány mondatot szólt a génmódosított élelmiszerek veszélyeiről, amelyeket tesztelt a Rowett laboratóriumában. Néhány nappal később menesztették állásából és útjára indult az első és egyik legnagyobb vita a GM élelmiszerek körül.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.