Az ügy kezdete

Dr. Pusztai Árpád a Skóciában található Rowett Kutatóintézet biokémikusa 1998 augusztus 10-én, hétfőn részt vett a brit Granada TV World in Action című oknyomozó műsorában, ahol néhány mondat erejéig beszámolt arról a kutatásról, amelyet a Rowett megbízásából végzett. Ezekben a kísérletekben a hóvirág génjeivel kezelt burgonyával etettek patkányokat, hogy felmérjék a szervezetükre gyakorolt hatásokat és megalapozzanak egy olyan sztenderdet a GM (génmódosított) élelmiszerek tesztelésének területén, amelyre a későbbiekben építhetik a többi procedúrát, mielőtt a termék a humán fogyasztók asztalára kerül.

A kutató a beszámoló mellett röviden felhívta a figyelmet arra is, hogy a rágcsálók szervezetében elváltozásokat találtak és ezért nem ajánlja ezt a típusú élelmiszert emberi fogyasztásra. Az esetet később részletesen leíró Andrew Rowell Don't worry, it's safe to eat (Ne aggódjon, biztonságos fogyasztani) című könyvében felidézi, hogy a mindössze 150 másodperces interjú végén Pusztai azt is hozzátette:

"Ha lenne választásom, biztosan nem ennék belőle addig, amíg nem látok legalább egy olyan összehasonlító kísérleti bizonyítékot, melyet a génmódosított burgonyával kapcsolatban végeztünk el."

A sajtóban nagy visszhangot kapott a megjegyzés és elsősorban a GM ellenes érvek alátámasztására használták, annak ellenére, hogy a kutató nem volt a génmódosítás ellensége, sőt, éppen azért sürgette a tesztek bevezetését, hogy biztonságosan lehessen fogyasztani ezeket a termékeket. Másnap a Rowett igazgatója, Dr Philip James két sajtóközleményben is kiállt Pusztai mellett, alátámasztva, hogy a kísérletek, melyekről a tudós beszélt, valóban lezajlottak. Szerdán azonban az intézmény vezetői megkérték Pusztait és feleségét, aki a munkatársa volt a kutatásokban, hogy adják át a dokumentációkat és leállították a GM kísérleteket. James bejelentette, hogy meghallgatáson fogják vizsgálni az esetet (és tisztázni a kutató nevét), de a szerződését nem újítják meg és más munkákban sem vehet részt. Ez volt a kezdete annak a hosszan tartó viharnak, amely a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban először megrázta a világot és amelynek minden szereplője más állásponton volt azzal kapcsolatban, hogy kinek is van igaza. De miért rúgták ki Pusztait?

Whistleblower

A kutató előzetesen nem egyeztetett arról a Rowett intézettel, hogy a kísérletek eredményéről is beszélni fog, ezért tulajdonképpen megszegte a szabályokat és áthágta az etikai határokat, ez volt a menesztésének a fő oka is. Mivel a felfüggesztése után félbe kellett hagyni a vizsgálatokat, ezért a kutatást befejezetlennek tekintették és az eredmények közlését elhamarkodottnak. Az ilyen esetekben, mikor egy úgynevezett whistleblower bejelentést tesz, általában nagyon szélsőségesek a kapott reakciók.

A whistleblowert magyarra bejelentőként vagy feljelentőként lehet lefordítani, és azt a személyt jelenti, aki először kongatja meg nyilvánosan a vészharangot egy ellentmondásos, de sok mindenkit érintő üggyel kapcsolatban. Vannak, akik az ilyen személyt hősnek, mások árulónak látják, ők maguk pedig a tettet azzal magyarázzák, hogy lelkiismeretük nem engedte, hogy elhallgassák a tudomásunkra jutott fontos információkat. Pusztait a kollégái közül volt, aki védte, volt, aki elítélte.

• Jonathan M. Rhodes 1999-ben publikált cikkében az írta, hogy amennyiben a Rowett hagyja, hogy befejezzék a kutatást, akkor a vihar is sokkal hamarabb elült volna, mivel pontos adatokkal lehetett volna alátámasztani vagy megcáfolni a kijelentéseket.
• egy másik, szintén '99-es névtelen cikk a Nature Biotechnologies-ból (Killer Potatoes: Where's the Data, Gyilkos Krumplik: Hol vannak az adatok?) arra kéri fel a kutatót és az intézetet, hogy publikálják az adatokat, mivel a GM élelmiszereket a botrány miatt elkezdték betiltani Nagy-Britanniában és az addig népszerű Flavr Savr génmódosított paradicsom értékesítése is megsínylette az ügyet.
• a Spinwatch-watch nevű oldalon az esetet megíró Andrew Rowellt is azzal vádolják, hogy erősen részrehajló módon számolt be az ügyről, miközben Pusztai valójában nem áldozat, hiszen a kutatás eredményeinek veszélyét eltúlozta.
• egy 21 főből álló tudós csapat kiállt Pusztai mellett 1999 februárjában és nyílt levélben szorgalmazták, hogy helyezzék vissza állásba a tudóst, aki egyébként nem csak a botrány miatt lett híres, kutatói körökben elismert biotechnológusnak számított

A tudós és felesége, Bardócz Zsuzsa később több könyvet is írt a génmódosítás témakörében, A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága című munkában pedig bemutatják saját álláspontjukat az ügyről:

"Az állatkísérleteink során pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a táplálékkal felvett GM-burgonya azon kívül, hogy változást okozott az emlősök (patkányok) bélrendszerében és néhány más belső szervben, az immunrendszer működését is gátolta.

Mindez annak dacára történt, hogy előzőleg már meggyőződtünk a GNA fehérje biztonságos voltáról. A dilemmánk az volt, hogy mit tegyen a kutató akkor, ha ilyen alapvető fontosságú és messzemenő következményekkel járó megfigyelést tesz?[...] Úgy gondoljuk, hogy a társadalom iránti kötelesség és a tudományos etika fontosabb, mint a vállalatok haszna."

Miről szólt a kísérlet?

A három éves kutatási program során a tudósok azt vizsgálták, hogy a hóvirág génnel felturbózott burgonyák, melyek ellenállóbbá váltak a kártevőkkel és levéltetvekkel szemben, milyen hatással vannak a fogyasztók szervezetére. "A kísérletekben modellként olyan GM-burgonyát használtunk, amelybe az egyik vállalat a hóvirág hagymájában található rovarellenes lektin (a GNA nevű fehérje) génjét vitte be. Az előkísérletekben a hóvirág lektin az emlősökre veszélytelennek bizonyult, mert az izolált GNA etetésekor még akkor sem találtunk elváltozásokat, amikor a GM-növényben várható mennyiség 800-szorosát kevertük a patkányok tápjába. Ezért úgy látszott, hogy a GNA génjét biztonságosan fel lehet használni a növények genetikai módosítására. A biotechnológia történetében ez volt az első és egyetlen alkalom, amikor hosszas elővizsgálatok alapján választottuk ki az átültetendő transzgént." - írja Bardócz Zsuzsa.

Az eredmények alapján a rágcsálók ugyan nem pusztultak el, de a bélrendszerükben elváltozásokat találtak és az immunválasz reakcióik is csökkentek. A World in Action műsor utáni kavarodáshoz hozzájárult, hogy a kutatót azzal gyanúsították, hogy összekeverte két kísérlet eredményeit, és valójában nem a (viszonylag) ártalmatlan hóvirág génnel, hanem a rendkívül mérgező ConA génnel dolgoztak, ami alapján nem csoda, hogy beteg kísérleti alanyokat találtak.

"Ha ciánt keverünk a vermutba, és azt tapasztaljuk, hogy ez nem tesz jót az egészségünknek, akkor ebből nem azt szűrjük le, hogy minden koktél ártalmas és be kell tiltani"

- mondta Robert May, a brit Royal Society akkori elnöke Csontos Erika Tények és Tévhitekben megjelent cikke szerint. Ez a félreértés akkor tisztázódott, amikor végül 1999 októberében Pusztai és kollégája, Dr Stanley Ewen publikálták a Lancet folyóiratban a kísérletről szóló tanulmányt. Azonban ekkora már sokak szemében késő volt, a botrány emlékét már nem lehetett kitörölni és a megtépázott bizalmat helyreállítani. A Lancet közleményt adott ki, amelyben megvédték azt a döntésüket, hogy helyet adtak a publikációnak, de egyben közölték a tanulmányt érő kritikákat is.

A GM-hatás

A génmódosított élelmiszerek témaköre azóta is az egyik legellentmondásosabb kutatási terület. Ellenzői szerint a mesterségesen alkotott szervezetekkel az a gond, hogy a módosítás hosszú távú hatásai nem kiszámíthatóak és nem tudjuk, milyen hatással vannak a fogyasztók egészségére. A támogatói szerint a kártevőkkel szemben ellenállóbbá tett növények hatalmas hasznot hoznak nem csak a cégek számára, hanem az egész emberiségnek, sőt, enélkül nem létezhetne modern mezőgazdaság és nem lehetne annyi szájat etetni, amennyi jelenleg a világon van. A GM növényeket nem lehet a hagyományos növénynemesítéssel létrehozott terményekkel összehasonlítani, mivel két különálló módszerről van szó: a nemesítés során egymással természetes módon keveredni képes élőlényeket alkotnak, míg a génmódosítással bármilyen távol eső fajok génjei keverhetőek.

A kutatók így magyarázzák a folyamatot: "A genetika általános elmélete, a genetikai determinizmus azt állítja, hogy minden egyes gén meghatároz egy, és csakis egy, rá jellemző fehérjét, vagy fehérje domént (a fehérje szerkezetének egy részét). Ezen az elméleten alapulva támadt az az ötlet, hogy egy bizonyos tulajdonságért felelős fehérje génjét ki lehet venni az eredeti (donor) szervezet genomjából, és át lehet tenni egy másik (a befogadó) szervezet genomjába. Azt remélték, hogy az új szervezetben a beillesztett gén ugyanazt a fehérjét fogja termelni, mint amelyet a donor szervezetben is termelt."

Azonban kiderült, hogy ez nem így van, egy gén nem csak egy fehérjét kódol, vagyis az emberek számára egyelőre ismeretlen kimenetelű folyamatok is elindulhatnak. "Úgy néz ki, hogy számos gén nem csak egyetlen meghatározott fehérjét, hanem többet is képes kódolni. Például, ugyanaz a gén a májban az enoláz enzimet, a szemben pedig a szemlencse egyik építő anyagát kódolja. A rekordot a Drosophyla nevű légy tartja egy olyan génnel, amiről bebizonyosodott, hogy minimum 16 tagú fehérje családot képvisel, de elméletileg akár 38016 fehérjét is elő tud állítani. Az emberi gének többsége két, vagy több fehérjét is kódolhat. Azoknak a humán géneknek a száma, amik csak egyetlen fehérjét kódolnak, nagyon kevés.

Amíg nem értjük, hogy ez hogyan lehetséges, addig nem érthetjük meg a genetikai módosítással foglalkozó kutatókat érő váratlan eredményeket sem."

A további kutatások rávilágíthatnak arra, hogyan is működnek pontosan ezek a folyamatok, de több szempontból is sürgős lenne, hogy a lehető legtöbb információ álljon a rendelkezésre. Nem csak azért, mert egyre több a kísérlet az állatok, vagy éppen emberek génmódosításával kapcsolatban, hanem azért is, mert a GM élelmiszerek, amennyiben biztonságosak, akár életeket is menthetnének. Ennek legelhíresültebb példája az aranyrizs, amely olyan béta-karotinnal gazdagított rizs, amellyel az elmaradott térségek lakosainak, elsősorban a gyerekeknek az egészségét próbálják erősíteni, mivel a béta-karotin segítségével a szervezet A-vitamint gyárt, ez pedig hatásosan megelőzi a korai vaksághoz vezető betegségeket, melyek az afrikai gyerekeket nagy számban sújtják. De egyelőre, amíg a génmódosítással kapcsolatban nincs egységes álláspont, addig ez a termék is nagy etikai vitákat kelt szerte a világon.

Pusztai a Rowettől való távozása után visszaköltözött Magyarországra (ahonnan '56-ban emigrált) és a könyvírás mellett előadásokat tartott a géntechnológiáról. 2005-ben neki ítélte a Whistleblower díjat a Német Tudósok Szövetsége.

(Fotó: Wikimedia Commons/RussBetney, Pixabay, GettyImages/Sion Touhig/Nick Brundle Photography)

További cikkek a témában:

A génszerkesztés új korszakába léptünk: immár ki- és be tudjuk a géneket kapcsolni Az új CRISPR eljárás képes egy gén kifejeződését szabályozni, miközben magát a gént érintetlenül hagyja – ez egy teljesen új korszakot ígér, ami pont a legjobbkor jött.
Ember-majom embriókat hoztak létre a kutatók Amerikai és kínai kutatók végezték el a kísérletet, melyben makákó majom embriókba ültettek emberi őssejteket, de a létrejött kiméra embriók többsége nem élt tovább néhány napnál. A kutatás így is etikai határokat feszeget.
A génszerkesztés meghosszabbíthatja a genetikai betegségben szenvedők életét Lehet szeretni, lehet utálni, de a CRISPR génmanipulációs eljárás ezúttal is odacsapott az asztalra: segítségével ugyanis sikerült meghosszabbítani  a progéria nevű ritka genetikai betegséget hordozó egerek életét. A progéria legfőbb tünete, hogy az öregedés jelei már a beteg első két életévében kimutathatóak.