Valahol Európában

A WHO elemzése szerint nem állunk túl rózsásan, amennyiben az egyenjogúságról van szó. A jelentés úgy fogalmaz, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség Európában az egyik legmagasabb, ugyanakkor lassú változás is érzékelhető, de sok különbség akad az egyes országok közt. Az egyenlőtlenségeknek azonban rengeteg kihatása van a nők egészségi állapotára.

A Norbi-hatás

A nemi sztereotípiák már egészen fiatalkorban elkezdik befolyásolni a lányok életét. A „Health Behaviour in School-aged Children” felmérése szerint a 15 éves kamaszlányok 43 százaléka elégedetlen a testével. A fiúk esetén ez az arány 22 százalék.

A lányok 26 százaléka fogyókúrázik, holott mindössze 13 százalékuk túlsúlyos. A fiúk esetén szinte pontosan ennek a képnek a reciproka bontakozik ki: 11 százalékuk fogyókúrázik, miközben 22 százalékuk túlsúlyos.

Ugyanebből a jelentésből derül ki az is, hogy az élettel való elégedettség kapcsán is szakadék tátong a két nem között, és a lányok a fiúk után kullognak.

Bántalmazások

Súlyos probléma, hogy nem csak a nők önbizalmát romboljuk már a gyerekkortól kezdve, de rengetegszer kell testi erőszakot is elszenvedniük. A 15 éves kor feletti nők negyede szenved el testi vagy szexuális bántalmazást a partnerétől.

Az Egyesült Nemzetek adatai szerint az emberkereskedelem áldozatai 75 százalékban nők, akiknek a túlnyomó többségét szexuális kihasználás céljából adják-veszik.

Nők az egészségügyben: nélkülük nem működne

Az Egészségügyi Világszervezet kitér a nők helyzetére a munka világában, azon belül is külön hangsúlyt fektetve az egészségügyre.

A WHO jelentése szerint az egészségügyi dolgozók derékhadát a nők adják, ugyanakkor a mai napig fennáll a nemi megkülönböztetés ebben a szegmensben (is).

A női egészségügyi dolgozók a mai napig súlyos nehézségekkel kell szembesüljenek, amennyiben vezetői pozícióra pályáznának, kevesebbet is keresnek férfi társaiknál, és kihívást jelent az is, hogy túllépjenek az azzal kapcsolatos sztereotípiákon, hogy egy nő milyen szerepet tölthet be az egészségügyi ellátórendszerben.

Habár ezek a számok évről évre változnak, az Európai Unióban az egészségügyi miniszterek 19 százaléka volt nő 2020 márciusában, míg 2019 augusztusában a 34 százalékuk. Ezt érdemes összeolvasni egy másik adattal, mely szerint az OECD országok egészségügyi és szociális dolgozóinak hosszú távú munkaviszonnyal rendelkező tagjainak 90 százaléka nő.

Ám az egészségügyi ellátórendszer amúgy is nagyban épít a nőkre, akik adott esetben otthon gondozzák a gyerekeket és az időseket. Az ebben a fizetetlen gondozói tevékenységben a nemek közti különbségek nem csak jelen vannak a mai napig, de növekednek is – arányosan egyre több nő végez ilyen munkát.

Betegségben töltött, hosszú évek

Az egy életen át tartó hátrányok idős korban kulminálódnak, mert habár Európában az egyik legmagasabb a nők várható élettartama, de a nők életük utolsó éveiket betegségekkel küzdve, különböző fogyatékosságokkal terhelve töltik, miközben a társadalmi védőháló sem igazán működik a számukra.

Mindennek oka a munkaerőpiacon érvényesülő nemi diszkrimináció, és a gondozói tevékenységben tapasztalható, a nők fokozott terhelésével járó nemi egyenlőtlenség.

Mindennek eredménye, hogy Európában a nők átlagosan utolsó tíz évüket töltik betegeskedve, míg a férfiak csak az utolsó hatot.

(Kép: Flickr/David Andersson, Pixabay)