A terv

Az Európai Green Deal ötven politikai intézkedést sorol fel, ezek közül a fontosabbak: az EU teljes károsanyag-kibocsátásnak nullára csökkentése 2050-re, karbon-vám bevezetése, hogy a cégek ne települhessenek ki Európából, hogy így kerüljék el a kötelezettségek betartását, százmilliárd eurós összeg a terhek mérséklésére és a szénfüggő régiók megsegítésére.

A Green Deal kimondja azt is, hogy az Unió nem lép szabadkereskedelmi megállapodásba olyan országgal, amely nem írja alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt. Jelenleg egyébként egyetlen olyan ország létezik, amelyik ilyesmit fontolgat: az Egyesült Államok.

Örülnek, de nem mindenki szívből és igazán

Ursula von der Leyen ma délután, az Európai Parlamentben ismertette a stratégiáját. Az elnök asszony ügyesen lavírozott a szavakkal, és a Green Dealt új növekedési stratégiaként jellemezte, olyan tervként, amely nem a fogyasztásról szól, és amelynek inkább a visszaadás, semmint az elvétel a lényege. Egészében egy „gondoskodó növekedési programnak” nevezte.

Mindennek lényege az volt, hogy von der Leyen eloszlassa az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy ezek a tervek miként érintik majd a kontinens gazdaságát. Ezért is tálalta a Green Dealt gazdasági lehetőségként, amely újfajta növekedést ígér.

A Néppárt, amely a legnagyobb csoport a parlamentben (a Fidesz is ebbe a pártcsaládba tartozik egyébként), mindenesetre beállt a kezdeményezés mögé. Esther de Lange néppárti európai képviselő például így nyilatkozott:

„Ez egy rendkívül ambiciózus és kihívásokkal teli projekt, de szeretnénk emögött Európa egyesített erejét tudni.”

A zöldek kritikusan örültek. Jagoda Munić, a Friends of the Earth Europe igazgatója szerint épp ideje volt, hogy Európa felébredjen, és elkezdjen foglalkozni a bolygót fenyegető katasztrófával, ugyanakkor szerinte a tervben megfogalmazott ígéretek túl kicsik, túl kevesek, és túl későn valósulnak majd meg. Ursula von der Leyenhez hasonlóan ő is készült hasonlattal:

Szerinte mindannyian egy gazdasági- és klímaösszeomlás felé száguldó vonaton ülünk, és az Európai Bizottság finoman állítgatja a sebességet, ahelyett hogy beletaposna a fékbe.

Érdekes, de az üzleti körök véleménye lényegében a zöldekének a reciproka, szerintük tehát a terv túl sokat tesz és túl gyorsan. Az Európai Parlament szélső jobboldali pártjai pedig az egész tervet a valóságtól elrugaszkodottnak tartották.

Visegrád

A Green New Dealben megfogalmazott tervek első töréstesztjére holnap, a brüsszeli EU Csúcson fog sor kerülni. Itt ugyanis már hónapok óta tartja fel a 2050-es karbonsemlegesség elfogadását Magyarország, Lengyelország és Csehország hármasa. Ez utóbbit ugyanis mind a huszonnyolc tagállamnak el kellene fogadnia, de a három kelet-európai ország szerint ez túl nagy gazdasági terhet róna rájuk.

(Kép: Getty)