Évi harmincezer laborban „tenyésztett” gyerek – avagy mi igaz a hidegrázós „csecsemőgyárból”?

2022 / 12 / 14 / Felkai Ádám
Évi harmincezer laborban „tenyésztett” gyerek – avagy mi igaz a hidegrázós „csecsemőgyárból”?
A Mátrix című filmeket idéző animáció látszólag egy tervezett komplexumot mutat be, amelyben mesterséges anyaméhekben évi 30000 gyerek is fejlődhet. Mi igaz mindebből?

Bejárta az elmúlt napokban a közösségi felületeket egy videó, amely egy csecsemőgyárat, pontosabban egy csecsemő-érlelő komplexumot mutat be. A videó alatt szűkszavú magyarázat található: „A világ első mesterséges méhe, az EctoLife évente 30 000 csecsemőt tud majd felnevelni. Az EctoLife több mint 50 évnyi úttörő tudományos kutatáson alapul, amelyeket a kutatók világszerte végeztek".

A videóból kiderül, hogy a telephelyet teljes egészében megújulókból származó energia táplálná, és az EctoLife megoldás lehet a terméketlen szülőknek, akiknek a saját genetikai leszármazottja fejlődne ki itt, de a méheltávolításon átesett nőknek is, akik mégis gyereket szeretnének. Az EctoLife ezen kívül teljesen megszüntetné a koraszüléseket, valamint a császármetszéseket is (amely egyébként nőgyógyászati nagy műtétnek számít). A gyerekek fejlődését a mesterséges méhekben pedig egy mesterséges intelligencia felügyelné, egyben figyelné az esetleg megjelenő káros genetikai elváltozásokat is (azt a felvételen a hallgatás jótékony homálya fedi, hogy ha ilyesmire bukkan az MI, akkor hogyan tovább). A baba fejlődését pedig boldog szülőként az otthonunk kényelméből, az okostelefonunkon is követhetnénk.

Innentől aztán a videó rengeteg helyre eljutott, még meghatározó véleményvezérekhez, politikusokhoz is. Mindez annyiban nem is csoda, hogy a komplexum kifejezetten egy futurisztikus hangyabolyt idéz – többeket a Mátrixra emlékeztette, de felidézheti a kaminoi klóngyárat is a Star Wars filmekből és sorozatokból. A HuffPost utánajárt, hogy mi lehet az igazság ez ügyben, és a lap még szakértők véleményét is kikérte. A cikk szerint a videót Hashem Al-Ghaili filmrendező készítette, aki jártas ugyan a molekuláris biológiában, de a felvételt nem valóságosnak szánták – tehát nem egy tervezett létesítményt mutat be.

A videóban a komplexumot mint lehetséges megoldást tárgyalják méheltávolításon átesett rákos betegek számára, valamint a terhesség alatti szövődmények csökkentésére és a népességfogyásban szenvedő országok megsegítésére. Ami azt illeti, hogy mindez mennyire science fiction, azzal kapcsolatban Joyce Harper, az UCL Institute for Women's Health professzora úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a mesterséges anyaméh idővel elérhető lesz, de megjegyzi, hogy bár bárányokat már sikeresen neveltek mesterséges méhben, ez még nem lehetséges az emberek számára.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Olcsóbb és több inzulin – ezt ígéri a biotechnológiai csoda, a barna tehén, amely nem csak tejet, de mellette humán inzulint is termel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.