Idegen csillagok körül keringő bolygók és távoli élet jelei után folyik a nyomozás magyar segítséggel

2021 / 12 / 13 / Bobák Zsófia
Idegen csillagok körül keringő bolygók és távoli élet jelei után folyik a nyomozás magyar segítséggel
Létezhet a Földhöz hasonló bolygó valahol az univerzumban? A Plato és az Ariel műhold a bolygónktól másfél millió kilométerre utazik, hogy segítsen utánajárni.

Az Európai Űrügynökség a Földtől másfél millió kilométerre, a második Lagrange-pontra küldi a Plato és az Ariel műholdakat, hogy a segítségükkel adatokat gyűjtsön az exobolygókról, vagyis a Naprendszeren kívül található csillagok körül keringő (extraszoláris) bolygókról.

Földöntúli élet

Az exobolygók egyre kiemelkedőbb figyelemben részesülnek mostanában az űrügynökségek részéről, mivel a vizsgálatuk olyan fontos kérdéseket válaszolhat meg a remények szerint, mint például hogyan hat egy-egy csillag a vele szomszédos bolygó fejlődésére, ez pedig segíthet jobban megérteni a Föld és a Nap kapcsolatát, a Naprendszer működését is. Ami még izgalmasabb lehet azonban az exobolygó kutatásokban, az a lehetőség, hogy esetleg egy, a Földhöz hasonló, vagy legalábbis az élet megjelenéséhez szükséges feltételek meglétének jeleit hordozó égitestet is sikerül felfedezni valahol a távolban.

Az asztrobiológiai vizsgálatok számos fronton zajlanak, kezdve a Marson tevékenykedő űreszközök felfedező és mintagyűjtő munkájától egészen a Naprendszeren túli bolygók légkörének megfigyeléséig, a kutatók az eredmények alapján azt szeretnék megtudni, hogy vajon találhatóak-e olyan molekulák ezeken a helyszíneken, amelyek relevánsak lehetnek az élet megjelenése szempontjából. Ennek érdekében az exobolygókon és atmoszférájukban oxigént és metánt, óceánokat és a földi erdőkre utaló színeket keresnek a teleszkópokkal, bár, ahogy azt a NASA írja, a Földhöz hasonló kisméretű kőzetbolygók detektálása a messzeségből sokkal nehezebb, mint a gázóriások feltérképezése.

Utazás másfél millió kilométerre

A legújabb műhold, az Ariel éppen ezért rendkívüli távolságba utazik, a második Lagrange-pontig, ahol viszonylag stabil pozícióban helyezkedhet el, messze a Föld zavaró jeleitől. A szatellit jó szomszédságba kerül, mivel nem kizárt, hogy megérkezése idején, a korábban indított Plato mellett, még az L2 körül keringő James Webb teleszkóp is használatban lesz, amelyet másfél hét múlva, december 22-én indítanak és az előzetes számítások szerint akár tíz évig is szolgálatban maradhat. Az Ariel küldetés startjának tervezett időpontja 2029, ezt megelőzi még 2026-ban a Plato küldetés, amely szintén az ESA exobolygó kutatásainak részét képezi és amely a 26 teleszkópot tartalmazó űreszköz segítségével többek között az égitestek tömegét, életkorát és sugarát fogja mérni szintén az L2-ben legalább négy évig.

A missziók kivitelezésében magyar szakemberek is részt vesznek, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói a Plato programban a távoli bolygók körül keringő exoholdak keresését, pulzáló változócsillagok vizsgálatát és fotometriai algoritmusok fejlesztését összehangoló munkacsoportok vezetését végzik, az Ariel küldetés során a Csillagászati Intézet munkatársai a bolygók légkörének és a csillagaiknak a vizsgálatára koncentrálnak a Csillagászat.hu leírása szerint.

A tervek szerint a Plato több százezer csillagot fog figyelemmel kísérni, ezalatt pedig sok ezernyi exobolygó létét fedheti fel, az Ariel különlegességét pedig az adja majd, hogy ez az első olyan program, amelynek kifejezett és kizárólagos célja az extraszoláris bolygók kémiai összetételének, eredetének és fejlődésének tanulmányozása. Ennek érdekében ezer exobolygó vizsgálata zajlik majd a látható és az infravörös tartományban is a műhold fedélzetén található egy méter átmérőjű kriogenikus, tehát mínusz 238 - mínusz 233 Celsius fokon üzemelő teleszkóp által.

"Ezeknek a világoknak a megfigyelése betekintést nyújt a bolygók és légkörük kialakulásának kezdeti fázisaiba és azt azt követő fejlődésükbe,

ami hozzájárulhat a saját Naprendszerünk megértéséhez. Segíthetnek nekünk felfedezni, hogy található-e élet máshol is az univerzumban, és hogy létezik-e még egy olyan bolygó, mint a Föld." - írja a küldetés kapcsán az Európai Űrügynökség.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt, T. Pyle (IPAC), ESA)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
A SpaceX néhány napja harmadik alkalommal is útjára bocsátotta a világ legnagyobb rakétáját, és bár az első két próbálkozáshoz hasonlóan ezúttal sem ment minden a terveknek megfelelően, Elon Musk vállalata alapvetően sikerként könyvelheti el a múlt csütörtöki tesztet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.