Hogy az amerikai olajipari vállalat sokkal többet tudott, mint amit nyilvánosan elismertek, alapvetően nem újdonság, hiszen a nemzetközi lapok már 2015-ben arról cikkeztek, hogy a vállalattól kiszivárgott levelezések és egyéb dokumentumok alapján az akkor még a világ legnagyobb olajvállalatának számító Exxon legalább hét évvel korábban tudott a globális felmelegedésről, mint hogy a téma nagyobb nyilvánosságot kapott volna a közbeszédben. Most azonban a Harvard Egyetem és a potsdami klímakutató intézet (Institute for Climate Impact Research) kutatói részletes elemzésnek vetették alá a cég szakértői által 1977 és 2003 között készített előrejelzéseket, amelyből minden eddiginél tisztább kép rajzolódik ki arról, hogy pontosan mikortól és mennyit tudtak az Exxon vezetői a közelgő klímakatasztrófáról.

Röviden: mindent.

Bár a történtek fényében meglepő lehet, de az Exxon a '70-es évek végétől igen alapos vizsgálatokat végzett a globális felmelegedéssel kapcsolatban, valamint azt is tüzetesen tanulmányozták, hogy ebben milyen szerepe van az emberi tevékenységnek, különösen a fosszilis tüzelőanyagoknak. Az ezt célzó vizsgálatok egyik fontos állomása volt, amikor a '70-es évek végén a legmodernebb műszerekkel szerelték fel az egyik tartályhajójukat, az Esso Atlanticot, így az képes volt pontosan megmérni a levegőben és a tengervízben található szén-dioxid szintjét, miközben a Mexikói-öbölből áthajózott a Perzsa-öbölbe.

Ahogy arra a The New York Times cikke rámutat, az eredmények alapján az Exxon tudósai nem csak azt állapították meg minden kétséget kizáró módon, hogy a globális felmelegedés valóban bekövetkezik, de azt is világosan leszögezték, hogy a változás egyértelműen az emberi tevékenység eredményének tudható be. A kutatók emellett pontosan eltalálták, hogy a Föld átlaghőmérséklete évtizedenként 0,2 Celsius-fokkal emelkedik, valamint azt is megjósolták, hogy ezeknek a változásoknak a hatásai mikor válhatnak először érzékelhetővé, és hogy mennyi szén-dioxidnak kell a légkörbe kerülnie ahhoz, hogy a felmelegedés elérje a kritikus szintet.

A dokumentumokból kiderül, hogy a saját kutatói évtizedeken keresztül próbálták figyelmeztetni az olajtársaság vezetőségét a "potenciálisan katasztrofális következményekkel fenyegető" veszélyre, ők azonban nem tettek semmit ennek megakadályozása érdekében, sőt. A '80-as évektől kezdve az Exxon kifejezetten nagy energiákat mozgósított, hogy megpróbálja hitelteleníteni a klímakutatási eredményeket, emellett széleskörű lobbitevékenységet folytattak, amely közvetve szerepet játszott abban is, hogy az Egyesült Államok soha nem ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet. A tagadás mértékére jellemző, hogy Lee Raymond, a vállalat akkori vezérigazgatója még 1999-ben is arról beszélt a cég éves közgyűlésén, hogy a globális felmelegedésre vonatkozó előrejelzések "igazolatlan klímamodelleken, vagy ami még gyakoribb, puszta spekuláción alapulnak". Raymond később azt is leszögezte, hogy a klímaváltozással kapcsolatban nincsenek megfelelő tudományos ismereteik ahhoz, hogy megbízható előrejelzésekkel álljanak elő, amelyek igazolhatnák a sokak által követelt, radikális változásokat.

A friss tanulmány ugyanakkor élesen cáfolja ezeket az állításokat. Ahogy Geoffrey Supran, a tanulmány egyik szerzője fogalmazott, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékuk van arra, hogy az ExxonMobil pontosan megjósolta a globális felmelegedést azelőtt, hogy nyilvánosan elkezdték támadni a klímatudományt és a kutatókat", ezzel ellentmondva a saját tudósaiknak is.

Az Exxon nyilvánosan végül csak 2014-ben ismerte el a klímaváltozás veszélyeit, azt viszont még ezek után is fenntartotta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való lemondás nem lehet válasz a problémára. A cég erőteljesen támadta az Exxon Knew (azaz "az Exxon tudta") mozgalmat is, amelynek célja az olajtársaság felelősségének az elismertetése a közvélemény szándékos félrevezetésében. Az biztos, hogy az ExxonMobilnak nem jön jól az új tanulmány megjelenése, hiszen az elmúlt években számos állam és ország indított pert az olajvállalat és más, a klímaváltozás hatásait szintén eltusoló cég ellen, amelynek eredményeként akár dollármilliárdos nagyságrendű kártérítésre is kötelezhetik őket.

(A borítóképen az Exxon Valdez tartályhajó látható, Fotó: Erik Hill/Anchorage Daily News/Tribune News Service via Getty Images)

A Nemzetközi Űrállomás leplezte le a világ legnagyobb metánkibocsátóit A NASA júliusban üzemelt be egy új műszert az űrállomáson, amellyel a sivatagi por összetételét vizsgálják, de mint kiderült, az EMIT arra is tökéletesen alkalmas, hogy pontos képet fessen arról, honnan kerül az atmoszférába a globális felmelegedés egyik fő okozója.