A pályázatokat előzetesen a tudományos osztályok értékelték, a pályázatok tudományterületeinek megfelelően a IV., VI., VII., VIII. és X. Osztály, majd a KÖTEB tagjai az alábbi három pályázatot díjazták:

• Maász Gábor, Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet: Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination (Science of the Total Environment, 2019);
• Horváth Adrienn, Soproni Egyetem: Influence of human impacts on trace metal accumulation in soils of two Hungarian cities (Science of the Total Environment, 2018);
• Tóth Ádám, Eötvös Loránd Tudományegyetem: Groundwater flow pattern and related environmental phenomena in complex geologic setting based on integrated model construction (Journal of Hydrology, 2016).

A kutatók a pályamunkáikról

Maász Gábor: „Egy nyári üdülőövezet felszíni vizeiben található gyógyszermaradvány- szennyezések térbeli és időbeli változásai” Kutatásunk célja volt, hogy meghatározzuk a Balaton és vízgyűjtő területén jelen levő gyógyszerhatóanyag-maradványokat, és azonosítsuk a szennyezési forrásokat, amelyek terhelést jelentenek a vízi környezetekre. A felmérés során vizsgáltuk a régióban az ismert szennyező forrásokat, valamint igyekeztünk szezonális hatásokat is azonosítani. Széles spektrumú analízist végeztünk, amellyel átfogó képet kaptunk a szennyezések típusáról és mértékéről. A felmérés során hatvankilenc gyógyszermolekulát azonosítottunk, köztük tizenötöt első alkalommal vízi környezetből.

Megállapítottuk, hogy a fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, azonban turizmus általi hatásokra is felfigyeltünk.

Továbbá megállapítottuk, hogy az ez idáig a régióban történt intézkedések pozitív hatással vannak e szennyezési típusokat illetően is. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer komoly szerepet játszik, jelentős a vízminőség-javító hatása, és a balatoni körcsatorna is nagymértékben hozzájárul a szennyezések lokális áthelyezéséhez. A vízkészlet terheltségi viszonyainak meghatározása jelentősen hozzájárulhat az utóbbi években tapasztalt megfelelő vízminőség fenntartásához.

Horváth Adrienn: Az urbanizált talajok minősítése, rendszerezése hazánkban még kezdeti fázisban jár. Az egész város talajminőségét és annak egészségügyi kockázatait feltáró, hiánypótló vizsgálatra került sor Sopronban és Szombathelyen. A vizsgálat célja a talajállapot felmérése mellett a városi közegben kiskertet fenntartó lakosság egészségét esetlegesen veszélyeztető toxikus elemtartalmak (Co, Cd, Ni, Cu, Zn, Pb) meghatározása volt. Az eredmények alkalmasak rá, hogy

kiegészítsék például a településeket nem vizsgáló Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer adatállományát, segítsék a települési környezetvédelmi programok kidolgozását vagy a jelenlegi földtani közegre érvényben lévő határértékek kibővítését.

Sopronban a legmagasabb összes terhelés a belvárosi parkok talajának mindkét rétegében, Szombathelyen pedig a patakparti mintákban volt mérhető. Az eredmények alapján a városi lakosság szabadidős tevékenységei során könnyen kapcsolatba kerülhet a zöldfelületeken felhalmozott szennyezésekkel.

Tóth Ádám: A felszín alatti vizek áramlása, melyet a topográfia, a földtani felépítés és a klíma határoz meg és irányít, számos természetes felszíni jelenség kialakulásáért és megjelenéséért felelős, következésképp az áramló felszín alatti vizet környezeti hatótényezőnek tekinthetjük. Komplex földtani közegben és természetvédelmi területen a meglévő földtani-vízföldtani információ csekély, azonban a geofizikai mérések, a jelenségek térképezésének és a vízáramlások numerikus szimulációjának együttes alkalmazásával magyarázhatók a terület vízföldtani folyamatai.

A felvázolt sémát a Tihanyi-félsziget példája szemlélteti, ahol így kimutathatóvá vált az egyes vizes élőhelyek (Belső-tó, Külső-tó, Rátai-csáva, Balaton) közötti felszín alatti kapcsolat és a felszín alatti víz megcsapolódása,

melyhez a part menti lejtőcsuszamlások is kapcsolódnak. A terület vízgazdálkodása során a biodiverzitás fenntartása érdekében figyelembe kell venni a vizes élőhelyek magas fokú érzékenységét és sérülékenységét.

Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A bruttó kétszázezer forint jutalommal járó díjat minden évben három harmincöt év alatti kutató nyerheti el a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriumának javaslata alapján.

(Forrás, Fotó: MTA, Needpix)