Ez a három magyar kutató zsebelte be 2020-ban a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat

2020 / 05 / 31 / Perei Dóra
Ez a három magyar kutató zsebelte be 2020-ban a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat
Milyen gyógyszerhatóanyag-maradványok fordulnak elő a Balatonban és vízgyűjtő területein, valamint mik a szennyezés forrásai, és milyen terhelést jelentenek a vízi környezetükre? Milyen a jellemző talajállapot a városi közegben, és melyek lehetnek a lakosság egészségét esetlegesen veszélyeztető toxikus elemek a talajban? Milyen felszíni jelenségek kialakulásáért lehet felelős a felszín alatti vizek áramlása? Az MTA tudományos osztályainak segítségével, a Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) tagjainak döntése alapján a fenti kérdésekkel foglalkozó fiatal kutatók kapták idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. Az elismeréssel járó okleveleket a járványügyi helyzet miatt egy későbbi időpontban vehetik majd át a díjazottak.

A pályázatokat előzetesen a tudományos osztályok értékelték, a pályázatok tudományterületeinek megfelelően a IV., VI., VII., VIII. és X. Osztály, majd a KÖTEB tagjai az alábbi három pályázatot díjazták:

  • Maász Gábor, Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet: Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination (Science of the Total Environment, 2019);
  • Horváth Adrienn, Soproni Egyetem: Influence of human impacts on trace metal accumulation in soils of two Hungarian cities (Science of the Total Environment, 2018);
  • Tóth Ádám, Eötvös Loránd Tudományegyetem: Groundwater flow pattern and related environmental phenomena in complex geologic setting based on integrated model construction (Journal of Hydrology, 2016).

A kutatók a pályamunkáikról

Maász Gábor: „Egy nyári üdülőövezet felszíni vizeiben található gyógyszermaradvány- szennyezések térbeli és időbeli változásai” Kutatásunk célja volt, hogy meghatározzuk a Balaton és vízgyűjtő területén jelen levő gyógyszerhatóanyag-maradványokat, és azonosítsuk a szennyezési forrásokat, amelyek terhelést jelentenek a vízi környezetekre. A felmérés során vizsgáltuk a régióban az ismert szennyező forrásokat, valamint igyekeztünk szezonális hatásokat is azonosítani. Széles spektrumú analízist végeztünk, amellyel átfogó képet kaptunk a szennyezések típusáról és mértékéről. A felmérés során hatvankilenc gyógyszermolekulát azonosítottunk, köztük tizenötöt első alkalommal vízi környezetből.

Megállapítottuk, hogy a fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, azonban turizmus általi hatásokra is felfigyeltünk.

Továbbá megállapítottuk, hogy az ez idáig a régióban történt intézkedések pozitív hatással vannak e szennyezési típusokat illetően is. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer komoly szerepet játszik, jelentős a vízminőség-javító hatása, és a balatoni körcsatorna is nagymértékben hozzájárul a szennyezések lokális áthelyezéséhez. A vízkészlet terheltségi viszonyainak meghatározása jelentősen hozzájárulhat az utóbbi években tapasztalt megfelelő vízminőség fenntartásához.

Horváth Adrienn: Az urbanizált talajok minősítése, rendszerezése hazánkban még kezdeti fázisban jár. Az egész város talajminőségét és annak egészségügyi kockázatait feltáró, hiánypótló vizsgálatra került sor Sopronban és Szombathelyen. A vizsgálat célja a talajállapot felmérése mellett a városi közegben kiskertet fenntartó lakosság egészségét esetlegesen veszélyeztető toxikus elemtartalmak (Co, Cd, Ni, Cu, Zn, Pb) meghatározása volt. Az eredmények alkalmasak rá, hogy

kiegészítsék például a településeket nem vizsgáló Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer adatállományát, segítsék a települési környezetvédelmi programok kidolgozását vagy a jelenlegi földtani közegre érvényben lévő határértékek kibővítését.

Sopronban a legmagasabb összes terhelés a belvárosi parkok talajának mindkét rétegében, Szombathelyen pedig a patakparti mintákban volt mérhető. Az eredmények alapján a városi lakosság szabadidős tevékenységei során könnyen kapcsolatba kerülhet a zöldfelületeken felhalmozott szennyezésekkel.


Tóth Ádám munkájának grafikai összefoglalója

Tóth Ádám: A felszín alatti vizek áramlása, melyet a topográfia, a földtani felépítés és a klíma határoz meg és irányít, számos természetes felszíni jelenség kialakulásáért és megjelenéséért felelős, következésképp az áramló felszín alatti vizet környezeti hatótényezőnek tekinthetjük. Komplex földtani közegben és természetvédelmi területen a meglévő földtani-vízföldtani információ csekély, azonban a geofizikai mérések, a jelenségek térképezésének és a vízáramlások numerikus szimulációjának együttes alkalmazásával magyarázhatók a terület vízföldtani folyamatai.

A felvázolt sémát a Tihanyi-félsziget példája szemlélteti, ahol így kimutathatóvá vált az egyes vizes élőhelyek (Belső-tó, Külső-tó, Rátai-csáva, Balaton) közötti felszín alatti kapcsolat és a felszín alatti víz megcsapolódása,

melyhez a part menti lejtőcsuszamlások is kapcsolódnak. A terület vízgazdálkodása során a biodiverzitás fenntartása érdekében figyelembe kell venni a vizes élőhelyek magas fokú érzékenységét és sérülékenységét.

Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A bruttó kétszázezer forint jutalommal járó díjat minden évben három harmincöt év alatti kutató nyerheti el a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriumának javaslata alapján.

(Forrás, Fotó: MTA, Needpix)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Gamernek keresel karácsonyi ajándékot? Mondjuk a tuti tippeket!
Ha nem szoktál játszani, akkor gamer barátodnak vagy családtagodnak karácsonyi ajándékot választani extra kihívást jelent, ezért az Acer segítségével mondunk öt tippet, amivel sikert arathatsz.
A testen belül lehet három dimenzióban nyomtatni ezzel az ultrahang alapú eljárással
A testen belül lehet három dimenzióban nyomtatni ezzel az ultrahang alapú eljárással
Képzeljünk el egy világot, ahol az implantációk behelyezése, törött csontok kezelése komoly műtéti beavatkozás helyett lényegében annyit jelent, hogy az implantációt befecskendezzük a testbe, ahol az felveszi a szükséges alakot! A mostani fejlesztés épp ezt teszi egyszer lehetővé.
Mekkora eséllyel tart az emberi evolúció egy új faj kialakulásának az irányába?
Mekkora eséllyel tart az emberi evolúció egy új faj kialakulásának az irányába?
Fajunk 300 ezer évvel egyedüli emberfaj lett a bolygón, az viszont nehéz kérdés, hogy éppen egy új faj kialakulásának az irányába tart-e az evolúciónk. Ennek oka, hogy bizonyos tényezők ebbe az irányba mutatnak, míg mások épp az ellenkezőbe. Elmondjuk, milyen körülmények esetén alakulhatna ki belőlünk egy új faj.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.