Bár sokan csak legyintenek erre, mondván az emberi munka igenis nélkülözhetetlen, hiszen enélkül ki irányítaná a gépeket? Nos, ha egy napon a robotok képesek lesznek az önálló gondolkodásra, akkor számunkra talán tényleg fel is út le is út. De azért ne szaladjunk ennyire előre.

Agymunka előnyben

Amennyiben a jelen pillanatra koncentrálunk, egyelőre inkább a fizikai, illetve adminisztratív területen dolgozóknak lehet félnivalójuk, mivel ezek a munkakörök többségében robotoknak is betaníthatók. Ugyanakkor minél összetettebb a munkánk, és minél inkább szükségünk van agymunkára feladataink elvégzéséhez, annál nagyobb biztonságban vagyunk.

HR-es területen például elengedhetetlen a fizikai jelenlét, hiszen egy robottól hiába várnánk az állásinterjúk lebonyolítását, vagy mondjuk a személyiségjegyek alapján történő szelektálást. Ahogy a pszichológusok és az ápolók helyére sem ülhetnek be egyik napról a másikra robotok. Persze a szakmák választéka nem merül ki ennyiben, szóval ha továbbra is kíváncsiság fúrja oldalunkat, érdemes felkeresni a Will Robots Take My Job? weboldalt. Írjuk be foglalkozásunkat a főoldali keresősávba, majd válasszunk egyet a felkínált lehetőségek közül.

Ha ez megvolt, rögtön megkapjuk a százalékos arányt, ami például fogorvosok esetén 0,4 százalék.

Az oldal létrejöttének apropóját egy kutatópáros, Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne  2013-as jelentése adta, melyben arra keresték a választ, hogyan befolyásolja majd a munkahelyeket a gépek térhódítása. Becsléseik szerint a teljes amerikai foglalkoztatottak mintegy negyvenhét százaléka érintett a jövőbeli változásokban.

Még egy szó a HR-ről

Ha már az elején megemlítettük, kikértük az oldal véleményét a humán erőforráshoz kapcsolódó munkakörökről; becslése szerint mindössze 0,6 százalék az esélye, hogy egy HR-vezető teljesen kiváltható egy robottal, magyarán fellélegezhetünk. Ami sokkal érdekesebb, hogy a HR-asszisztensekre már kilencven százalékot tippel a rendszer, amihez rövid magyarázattal is szolgál:

A HR-asszisztensek többnyire a megvalósításnál segédkeznek, így ők látják el többek között az adminisztratív feladatokat, jelentéseket készítenek, valamint koordinálják a kiválasztási folyamatokat. Ezek viszont egytől egyig olyan feladatkörök, melyeknek egy része jelenleg is automatizálható.

Léteznek adminisztráció könnyítő szoftverek, amik maguktól elvégzik a szükséges számításokat, jelentéseket, ráadásul nagy mennyiségű információt tárolnak.  Innen nézve talán jogos a félelem, hogy munkakörüket hamarosan teljes egészében robotokra bízhatják.

Az ATS válthatja a HR-asszisztenseket?

Az ATS (Applicant Tracking System) lényegében megegyezik a vállalatirányítási szoftverekkel (CRM), csak éppen előbbi célja a HR munkájának támogatása azáltal, hogy nyilvántartja az adott cég betöltetlen pozícióit, hogy azok milyen kvalitásokat igényelnek, illetve rögzíti a bejövő jelentkezéseket. ATS rendszerből is léteznek komplexebb, fizetős szoftverek és ingyenes online alkalmazások.

Gondoljunk csak bele, mennyi időt megspórolhatunk, ha nem kell egyesével végigbogarásznunk adott esetben száznál is több önéletrajzot, hiszen a program előzetes beállítások után megszűri azokat, így a dolgozóra már csak a releváns jelentkezők profilja marad.

Egy másik időrabló tevékenység, amit áthidalhat az ATS, az a jelöltekkel való kommunikáció; beállíthatjuk, hogy a kiesett jelölteknek automatikusan értesítést küldjön az elutasításról, illetve a kiválasztottakat a sikeres pályázatról. Emellett arra is van lehetőség, hogy külön jelöljük, kit értesítettünk már, és kit nem, így biztosan nem hagyunk ki senkit. Sőt, mivel az ATS tárolja a pályázók adatait, ha a későbbiekben ismét megüresedik egy pozíció, visszakereshetünk jelölteket, így akár a komplett toborzási folyamatot megspórolhatjuk.

Azért még ne temessük magunkat

Szerencsére szükségtelen most rögtön új munkahely után néznünk, hiszen hiába lehet az ATS a jobb kezünk, mégsem tud egyedül ellátni mindent, például beállítani a szűrési feltételeket, felvinni az adatokat a rendszerbe, és a többi.

Az ATS-hez hasonló szoftverek arra jók, hogy némi terhet levegyenek a hátunkról,  de önálló munkavégzésre egyik sem képes. A szükséges beállítás, a karbantartás és a felügyelet mind emberi beavatkozást igényel, akik adott esetben korrigálják a hibákat.

Persze megtörténhet, hogy egy napon a programok emberi beavatkozás nélkül ellátnak minden részfeladatot, de ez mostanában aligha lehetséges. Hiszen mindehhez többek között évekig tartó teszteléseken kell átesniük. Ki tudja, talán mire odajutunk, hogy a robotok teljesen kiválthatnák az embert, talán arra is születik megoldás, mihez kezdünk a felszabadult munkaerővel.