A Science folyóiratban augusztus 11-én közzétett tanulmány szerint az egyesült államokbeli Wisconsin–Madison Egyetemen egy olyan újrahasznosítási módszert dolgoztak ki, amellyel az alacsony értékű műanyaghulladékból értékes terméket állítanak elő. Az eljárás nem csak gazdasági szempontból lehet ösztönző, de a kutatók becslése szerint módszerükkel a műanyagok hagyományos előállításából származó üvegházhatású gázkibocsátás is nagyjából 60 százalékkal csökkenthető.

Az új technika néhány olyan meglévő kémiai feldolgozási technikára támaszkodik, mint például a pirolízis, vagyis hőbontás, amelynek során a műanyagokat oxigénmentes környezetben magas hőmérsékletre hevítik. Így pirolízisolaj keletkezik, amely különböző vegyületek folyékony keveréke, és nagy mennyiségben tartalmaz olefineket, olyan egyszerű szénhidrogéneket, amelyek a mai vegyi anyagok és polimerek építőkövei, beleértve a különféle poliésztereket, felületaktív anyagokat, alkoholokat és karbonsavakat.

A jelenlegi energiaigényes eljárásokban, mint például a gőzkrakkolás, a vegyipari gyártók úgy állítanak elő olefineket, hogy a kőolajat rendkívül magas hőnek és nyomásnak teszik ki. Ebben az új eljárásban a pirolízisolajból nyerik vissza az olefineket, és egy sokkal kevésbé energiaigényes kémiai folyamatban, a homogén hidroformilezési katalízisben használják fel őket. Ez a folyamat az olefineket aldehidekké alakítja át, amelyek aztán tovább redukálhatók fontos ipari alkoholokká, amelyekből szappanok, tisztítószerek, valamint más hasznos polimerek készíthetők.

Az újrahasznosító ipar hamarosan átveheti az eljárást; az elmúlt években számos nagy vegyipari vállalat épített vagy jelentett be terveket olyan létesítmények építésére, amelyek hulladék műanyagból pirolízisolajokat állítanak elő. Sokan közülük a pirolízisolajat gőzkrakkoló berendezésen keresztül vezetik, hogy alacsony értékű vegyületeket állítsanak elő, az új kémiai újrahasznosítási technika azonban fenntarthatóbb és jövedelmezőbb módját jelentheti ezen olajok felhasználásának. A kutatók szerint

az új módszerrel nagy értékű, tonnánként 1200-6000 dollárt érő alkoholok nyerhetőek ki olyan műanyaghulladékból, amely csak körülbelül 100 dollárt ér tonnánként.

Ráadásul, mivel az eljárás meglévő technológiákat kombinál, viszonylag könnyen bevezethető és méretnövelhető is.

Bár számos kapcsolódó szabályozás látott napvilágot az elmúlt években, a műanyaghulladék újrahasznosítása továbbra is komoly problémát jelent a legtöbb ország számára. Ennek oka részben az, hogy a szelektív gyűjtőkbe dobott rugalmas fóliák, többrétegű anyagok és a sok színes műanyag hagyományos mechanikai módszerekkel nem hasznosíthatók újra. Az Egyesült Államokban például a 2021-ben termelt mintegy 51 millió tonna hulladéknak csupán az 5 százalékát hasznosították újra. Ami Európát illeti, az Európai Unió állampolgárai 2019-ben fejenként 34,4 kilogrammnyi műanyagszemetet termeltek, amiből mindössze 14,1 kilogramm lett újrahasznosítva.

(Borítókép: Getty Images/Monty Rakusen)