Kérdés, hogy a számítástechnika segítségével létrehozható az ismert karakterek összes lehetséges permutációja? Amennyiben a válasz igen, úgy elvileg felépíthető egy könyvtár, amely az összes létezett, létező, illetve csak a jövőben megvalósuló szöveget tartalmazza (egy rakat értelmetlenség mellett). Na de képzeljük csak el a lehetőségeket: egy könyvtár, amelyben megtalálható az első tudományos munka a ténylegesen is működő hiperhajtóműről, vagy a halálunkat közlő gyászhír, esetleg egy eljövendő forradalom leírása ezer év távlatából. Határt ebben az esetben a képzelet sem szabhat – a matematika rideg törvényei szerint burjánzanak elő a szövegek.

Egy ilyen végtelen könyvtárat írt le Jorge Luis Borges a Bábeli könyvtár című művében, és ez ihlette meg Jonathan Basile-t írót és programozót, hogy ezt ténylegesen is megalkossa – pontosabban ennek a könyvtárnak a digitális mását, amely 2015 óta elérhető ezen a linken. Természetesen egy ilyen könyvtár digitális formában iszonyatos tárhelyigénnyel rendelkezne, és a problémát megkerülendő Basile egy olyan algoritmust írt, amely szimulálja a könyvtárat. Vagyis a könyvtár – Borges előtti tisztelgésként – számozott digitális hatszögekből áll: mindegyik hatszögnek négy belső fala van könyvespolcokkal (két fal helyén, ahogy az a lenti képen látható, a lépcsőházba vezető ajtó nyílik) és minden falon öt polc és polconként 32 kötet található.

Az algoritmus 29 karakterből (26 angol betű, szünet, vessző és pont) generál egy könyvet, amely aztán kap egy koordinátát, amely arra utal, hogy a könyvtárban hol található – vagyis a hatszög neve, a fal száma, a polc száma és könyv neve egyaránt fel vannak tüntetve, és ennek köszönhetően egy adott könyv mindig ugyanott található meg. A könyveken és a keresőben található misztikus, számokból és betűkből álló láncok adják meg a konkrét helyeket – például a jeb0110jlb-w2-s4-v16 azt jelenti, hogy az általunk olvasott könyv a 16. kötet (v16) a negyedik polcon (s4) a második falon (w2) a jeb0110jlb hatszögön. A hatszögek nevei betűkből és számokból állnak, és jellemzően hosszabbak 3200 karakternél. (Basile maga sem érti teljesen, hogy miért, de a keresésnél kapott könyvek esetén a hexagonok nevei majdnem mindig 3254 karakterből állnak – talán statisztikai oka lehet a dolognak, vagy ez a végtelen könyvtár egy újabb rejtélye.)

Mindez azt is jelenti, hogy az angol betűk összes lehetséges permutációja elérhető már ebben a pillanatban is, és lényegében bármely (legalábbis angol nyelven) értelmes szöveg ott várakozik a könyvtár egyik polcán. A felfedezés pedig csak ránk vár – és Basile arra is biztat minket, hogy amennyiben találunk egy kötetet a szavak valamely érdekesebb elrendezésével, akkor azt osszuk meg az oldalhoz tartozó fórumon. Ez utóbbi, tehát a fórum a korábban már linkelt főoldalról érhető el, ahogy itt kattintható több háttér-információ is (melyek például ennek a cikknek az alapját is szolgáltatták), de itt adakozhatunk is a könyvtár működtetésének az érdekében.

Magában a könyvtárban nem könnyű a navigáció (ez részben szándékos alkotói döntés), de három út vár ránk a felfedezésre: a „random” opció alkalmazásával véletlenszerűen kapunk egy kötetet valamely polcról. A „browse” opciónál konkrét kötetre kereshetünk, illetve választhatunk az iszonyatos mennyiségű hatszögből, ahol aztán virtuálisan emelhetjük le a kiválasztott kötetet a polcról. Míg a „search” használatakor egy konkrét, legfeljebb 3200 karakter hosszú szövegre kereshetünk rá. Megemlítendő még az „Anglishize” lehetőség (baloldalt érhető el), amely kiemel minden 3 vagy több karakterből álló angol szót a szövegből, és ha ezek fölé visszük a kurzort, akkor sor kerül ezen szavak analízisére is.

Innentől pedig minden rajtunk áll: írjunk be szöveget a kedvenc könyvünkből, keressünk rá a nevünkre vagy bárki nevére – a találataink javarészt értelmetlen kötetek lesznek, de néha érdekességeket is találni, és ezeket tehát közzé tehetjük a fórumon.

(Címlap- és borítókép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Egy hiánypótló weboldal, ha már torkig vagyunk a bezártsággal Erkam Şeker legszívesebben két szenvedélyének hódol: a világ körüli autókázásnak, miközben a háttérben kedvenc rádiócsatornája dallamait hallgatja. Mivel ez most nem játszik, kitalálta, hogyan varázsolhatná az élményt nappalijába, majd ezt a netezőkkel is megosztotta.

Ritka irodalomtörténeti forrásanyagok váltak online elérhetővé az OSZK-ban Az irodalmi és történeti forrásanyagok digitalizálása és online szabadon hozzáférhetővé tétele egyben a tudás demokratizálása is, és szerencsére a magyar nyelvű művek terén idén sem maradunk jó hírek nélkül.

Egy weboldal, amely bárkit Pixar-figurává változtat A gépi tanulás már eddig is fantasztikus dolgokat hozott ki egyszerű fényképekből: az ember megcserélhette a nemét, ismert mémeken láthatta magát viszont. Az ebben a cikkben szereplő oldal talán a legérdekesebb mind közül: bárkit átalakít rajzfilmfigurává. Csak sajnos épp van vele egy kis bökkenő...