A repülőgép a szélesebb körű Next Generation Air Dominance (NGAD) program részeként készül, amelynek célja, hogy teljesen újraértelmezze a légi fölény biztosítását, különösen az indo-csendes-óceáni térség esetleges konfliktusait szem előtt tartva – írja a TWZ.

Donald Trump elnök az Ovális Irodában jelentette be a döntést, ahol mellette állt Pete Hegseth védelmi miniszter és David Allvin tábornok, a légierő vezérkari főnöke. Trump „a világ első hatodik generációs vadászgépeként” méltatta az F-47-est, kiemelve annak példátlan lopakodási képességeit, sebességét, hasznos teherbírását és kivételes manőverezhetőségét. Az elnök arra is kitért, hogy a gép képes lesz meghaladni a 2 Mach sebességet, továbbá elárulta, hogy a repülőgép prototípusai már közel öt éve titokban repülnek.

Ezek az épp fejlesztés alatt álló következő, hatodik generációs vadászgépek Mely országok és hatalmak milyen gépeken dolgoznak, ezek mit tudnak, és mikor lépnek színre? – Ezt foglaltuk röviden össze a cikkünkben.

A Boeing győzelme a Lockheed Martinnal szemben született, miután a Northrop Grumman korábban önként kilépett a versenyből. Az eredeti mérnöki és gyártásfejlesztési (EMD) szerződés értéke körülbelül 20 milliárd dollár, ám a teljes program költségei idővel a több száz milliárd dollárt is elérhetik. Egy-egy repülőgép árát korábban körülbelül 300 millió dollárra becsülték.

Az USA különleges erőit támogatja az új Skyraider II harcigép Bár nem versenyez a következő generációs vadászgépekkel, de olcsó és logisztikai szempontból egyszerű műveleti támogatást tesz lehetővé.

Fontos kiemelni, hogy az NGAD program nem csupán az F-47-est jelenti, hanem része a Collaborative Combat Aircraft (CCA) autonóm drónflotta is, amely új generációs hajtóművekkel, fejlett fegyverzettel, érzékelőkkel, elektronikai hadviselési rendszerekkel és kifinomult hálózati technológiákkal rendelkezik. Az NGAD kezdeményezés a légierő és a DARPA korábbi kutatásaira épül, különösen a Penetrating Counter-Air platformra és az Aerospace Innovation Initiative eredményeire.

A repülőgéppel kapcsolatos részletek jelentős része természetesen továbbra is titkos, azonban hivatalos látványtervek alapján innovatív konstrukciós megoldások várhatók. Ezek közé tartoznak a Boeing korábbi, 1990-es évekbeli YF-118G „Ragadozómadár” lopakodó prototípusát idéző, erősen felfelé hajló szárnyak. Emellett a stabilitás és manőverezhetőség javítására szolgáló LERX-technológia vagy canard-szárnyak is feltűnhetnek, bár ezek pontos kialakítása egyelőre nem tisztázott.

Trump elnök jelezte, hogy a gyártást még jelenlegi mandátuma alatt, 2029 januárjáig szeretné elindítani, a gyártóüzemek előkészítése pedig már megkezdődött a Missouri állambeli St. Louisban. Ellentétben az elődjével, a korlátozott darabszámban gyártott F-22 Raptorral, Trump utalt rá, hogy több szövetséges ország is komoly érdeklődést mutat az F-47 „csökkentett képességű” exportváltozatai iránt.

Allvin tábornok hangsúlyozta, hogy az F-47 jelentős előrelépést képvisel a jelenlegi ötödik generációs vadászgépekhez képest, különösen a megnövelt hatótáv, a fejlett lopakodás, a magasabb üzemképesség, valamint a csökkentett logisztikai támogatási igények miatt. A Boeing a szerződést az eddigi legjelentősebb védelmi beruházásaként értékelte, egyben kifejezte elkötelezettségét a jövő légiharc-technológiáinak forradalmi fejlesztése iránt.

(Kép: USAF)