Fából készült műholdat küldenének az űrbe japán kutatók

2023 / 11 / 13 / Bodnár Barna
Fából készült műholdat küldenének az űrbe japán kutatók
A japán Kiotói Egyetem egyik kutatója és csapata azt vizsgálja, hogyan lehetne biológiai anyagokat használni az űrben. Azt, hogy a Holdon, vagy a Marson épített faházak kiállnák-e a szélsőséges körülményeket, Koji Murata egy fából készült műhold űrbe juttatásával tesztelné.

Murata kutatásának ötletét egy, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által készített felmérés adta, miszerint a sztratoszférában lévő légköri aeroszol 10 százaléka tartalmazott űreszközökből, többek között műholdakból származó fémrészecskéket. Ezeknek a fémdarabkáknak a hosszú távú hatása egyelőre ismeretlen, azonban a tudósok attól tartanak, hogy károsíthatják a Föld törékeny ózonrétegét.

A japán kutató a CNN-nek azt mondta, a fából készült műholdak pontosan ugyanúgy működnének, mint a nagyrészt alumíniumból készült űreszközök, viszont üzemidejük lejártával, amikor belépnek a Föld légkörébe, egyszerűen elégnének és gázzá válnának, nem hagynának maguk után nem kívánt részecskéket, mint fémből épült társaik.

Bármilyen furcsa gondolatnak is tűnhet, Murata ötlete a gyakorlatban is működhet. Ennek magyarázata az, hogy míg a fát a Földön használva az ki van téve a korhadásnak, égésnek, illetve deformációnak, az űrben az oxigén, és a fában élő különböző rovarok hiánya miatt az anyag sokkal tartósabb lehet. A kutató ezt bizonyítani is tudja, Murata és csapata ugyanis már négy éve dolgozik a projekten, 2021-ben faanyagmintákat is küldtek az űrbe, hogy teszteljék az anyag ellenálló képességét az ott uralkodó körülmények között.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett tesztek eredményei azt mutatták, hogy a fa súlyarányos szilárdsága megegyezik az alumíniuméval, ami alkalmassá teheti az anyagot akár az űrben történő építkezéshez is.

A műhold építéséhez Murata három fafajtát tesztelt: Erman nyírfát, japán cseresznyefát, illetve a magnolia obovatát, amely egy Japánban őshonos magnóliafaj. Végül ez utóbbira esett a kutató választása, mivel a magnólia sejtjei kicsik és egyenletes méretűek, ami megkönnyíti a fával való munkát, illetve csökkentik a fa törésének vagy repedésének valószínűségét is.


A kisműhold magnóliafából készült, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson két másik fajtával együtt teszteltek. (Fotó: Kiotói Egyetem)

A fából készült, LingoSat nevű műhold a biztonsági felülvizsgálat utolsó szakaszában van, és várhatóan 2024 nyarán a japán JAXA és az amerikai NASA közös küldetése keretében bocsátják majd fel. A tervek szerint legalább hat hónapig figyelik majd a műholdat, hogy lássák, hogyan teljesít az űrben, például hogyan viseli a szélsőséges hőmérséklet-változásokat. Az előzetes kísérletek azt mutatták, hogy a fa ellenállósága nagyjából azonos mínusz 150 és plusz 150 fok között, azonban a Föld körül keringve az űreszköz intenzív, gyorsan ismétlődő hőhatásoknak lesz kitéve, és egyelőre nem tudni, erre hogyan reagál, ezért is kell valós körülmények között vizsgálni ezt. Emellett a japán kutatócsapat a rádióhullámokra és a mágneses mezőkre adott reakcióit is figyelemmel kíséri majd, illetve azt, hogy a fából készült burkolat hogyan védi a műhold félvezetőjét és chipjét.

Nem csak a japánok kísérleteznek a fa újszerű, űriparban való felhasználásával, a finn Arctic Astronautics vállalat WISA Woodsat nevű műholdja is fából készült, és a tervek szerint 2021-ben indult volna az űrbe, azonban ez egyelőre nem történt meg, a cég szerint ugyanis az indítást „bürokratikus akadályok” hátráltatták. Az Egyesült Arab Emirátusokban pedig jelenleg az úgy nevezett "nano-fát", egy alacsony sűrűségű anyagot vizsgálnak, amelyet grafénnal ötvöznének annak érdekében, hogy növeljék a szilárdságát.

(A borítókép illusztráció. Forrás: Kiotói Egyetem)


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.