A 2021-ben induló Magyar Űrhajós Program, azaz HUNOR (Hungarian to Orbit) keretében tavaly május 26-án választották meg Kapu Tibort Magyarország új kutatóűrhajósának, és Cserényi Gyulát tartalékos űrhajósnak. Az űrhajós az amerikai Axiom Space segítségével jut majd el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol egy két hétig tartó küldetés során többek között tudományos munkákat is végez. Az Ax-4 misszió, az Axiom Space hagyományait követve igazi nemzetközi program lesz: a cég már korábban is vitt az űrbe szaúdi, izraeli, török, olasz és kanadai űrhajósokat, most pedig a legénységet magyar, lengyel, indiai és amerikai résztvevők alkotják majd. Az Ax-4 ideje alatt a parancsnok szerepét Peggy Whitson tölti be, a pilóta az indiai Shubhanshu Shukla lesz, Kapu Tibor és a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski pedig küldetésspecialistaként vesznek részt a misszión.

A NASA január 29-én jelentette be, hogy hivatalosan is elfogadták az Ax-4 küldetést, az űrállomásra induló missziókat ugyanis az ISS partnereinek, a NASA-nak, az ESA-nak, a Roszkoszmosznak, a JAXA-nak és a CSA-nak (Kanadai Űrügynökség) képviselőiből álló MCOP (Multilateral Crew Operations Panel) nevű szervezetnek kell engedélyeznie.

Egyelőre annyit lehet tudni biztosan, hogy a legénység a SpaceX Crew Dragonjával utazik majd az állomásra, ahol 14 napig tartózkodnak, és a küldetés legkorábban idén tavasszal indulhat,

de a pontos dátumot még nem tűzték ki. Az űrhajósok mindenesetre már tavaly augusztusban megkezdték felkészülésüket Houstonban, illetve végeztek tréningeket Németországban, az Európai Űrügynökség EAC központjában, illetve Japánban is, ahol a Japán Űrügynökség (JAXA) vezette a kiképzést. Az ESA és a JAXA közreműködésére azért is volt szükség, mert a gyakorlatokon ezek az űrügynökségek mutatták be az űrhajósok számára a Columbus modul és a Kibō modul működését: ezekben a modulokban zajlanak majd a tudományos munkák az ISS-en. A tréningeken egyébként az asztronauták együtt készülnek a tartalékos űrhajósokkal, akik szükség esetén átveszik a helyüket, így Cserényi Gyula is folyamatosan gyakorlatozik és tanul a képzéseken.

Az Axiom Space által január 30-án tartott sajtótájékoztatón Kapu Tibor néhány részletet is elárult a leendő misszió tudományos munkáival kapcsolatban, aminek fontos részét képezik a magyar egyetemek, intézmények által összeállított kutatási programok. Az ISS-en egy apró, gyufásdoboz méretű dozimétert tesztelnek majd, ami a sugárzási értékeket méri, így segít az asztronautákat érő sugárzás vizsgálatában, a miniatürizálásnak köszönhetően pedig ideális jelölt lehet a hosszú távú űrutazások során is a dózismérő szerepére. Emellett vizsgálatokat végeznek majd az úgynevezett SANS (spaceflight associated neuro-ocular syndrome) szindrómával kapcsolatban, ami az űrhajósok esetében gyakran kialakuló, a mikrogravitációs körülményekkel összefüggésbe hozható tünetegyüttes, amelynek fő ismérve a látásromlás, illetve a szemmel kapcsolatos problémák megjelenése. A SANS kezelésére egy új, mesterséges mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási módszert fejlesztettek a kutatók, ennek működését fogják a misszió alatt próbára tenni az űrhajósok.

Az Ax-4 misszió különlegessége, amire már a küldetés szlogenje - Realizing the return, azaz Megvalósítani a visszatérést - is utal, hogy a résztvevő országok, tehát India, Lengyelország és Magyarország számára is a nagy visszatérést jelenti az űrbe, mivel mindegyik nemzet esetében jelentős idő telt el az országok első űrhajósainak indulása óta:

• Shubhanshu Shukla a második indiai űrhajós lesz, aki az űrbe utazik 1984 óta, amikor Rakesh Sharma a szovjet Interkozmosz program keretében eljutott a Szaljut-7 űrállomásra (bár indiai származású űrhajósok, például Sunita Williams, már részt vettek küldetéseken az elmúlt években)
• a korábban a CERN-ben dolgozó Sławosz Uznański-Wiśniewskiről is elmondható, hogy ő lesz hazájának, Lengyelországnak második űrhajósa, Mirosław Hermaszewski után, aki 1978-ban töltött hét napot a Szaljut-6 fedélzetén
• Kapu Tibor pedig a második magyar űrhajós Farkas Bertalan után, aki szintén a Szaljut-6-ra utazott 1980-ban

A “kakukktojás” a csapatban Peggy Whitson, aki sokáig a NASA asztronautája volt, majd az Axiom Space-nél parancsnoki szerepet vállalt az Ax-2 küldetés során. Whitson nagy tapasztalattal rendelkezik az űrutazások terén, mivel ő az, aki eddig összességében a legtöbb időt töltötte az űrben az amerikai asztronauták között, összesen 675 napot töltött eddig a Földtől távol, amit további több mint 14 nappal told majd meg az Ax-4 alatt.

A legénység a tudományos munkák mellett kereskedelmi és kapcsolatépítési/oktatási programokkal is készül a misszióra, és nemzeti ételkülönlegességeket is feljuttatnak majd az ISS-re - Kapu Tibor egyelőre nem árulta el, hogy ez a magyar gasztronómiának milyen különlegességét jelenti majd, de a titokra már akár tavasszal fény derülhet. Az űrhajós gitározni is fog az űrállomás fedélzetén, míg Shubhanshu Shukla különféle jógapozíciókat mutat be a mikrogravitációs környezetben. Ahogy Kapu Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, az űrhajó rakományának tömegével kapcsolatos szigorú megszorítások miatt túl sok mindent nem vihetnek magukkal az ISS-re, de egy magyar zászló vele utazik majd, valamint egy fotó is, amelyen ő és Csernyák Gyula látható Farkas Bertalannal együtt, emellett néhány meglepetést is visz magával, amelyek szintén Farkas Bertalanhoz köthetőek.

(Fotó: Axiom Space)

A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig Hamarosan kiválasztják a magyar űrhajóst - mi történt eddig a kiválasztás és felkészítés folyamán?