A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig

2024 / 05 / 09 / Bobák Zsófia
A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig
A Magyar Űrhajós Program többszáz jelentkezője közül a végső teszteken a legtöbben a pszichológiai alkalmasságin estek ki és annak ellenére, hogy a top 25-be is bekerültek nők, a végső négy jelölt között csak férfiakat találunk. A leendő űrhajósok amerikai kiképzésen is részt vesznek és meg kell tanulniuk, hogyan élhetik túl, ha a visszaérkezéskor nem minden alakul a tervek szerint.

Magyarországon az űrkutatási programok hosszú múltra tekintenek vissza: 1946-ban Bay Zoltán vezetésével Föld-Hold radart teszteltek a Tungsram kutatólaboratóriumában, amivel sikerült a Holdra sugározni rádióhullámokat és a befogni a visszaverődő jeleket, majd a Szovjetunió által 1967-ben indított Interkozmosz program résztvevőiként mikrometeorit-csapdákat (a Tánya csapda volt az első magyar űrműszer), sugárzásmérőket, részecskeanalizátorokat és más eszközöket fejlesztettek és juttattak fel az űrbe. Az első és eddigi egyetlen magyar űrhajós indulására még évtizedeket kellett várni: Magyarország Farkas Bertalan személyében 1980-ban küldött embert az űrbe, a Szaljut-6 űrállomásra, majd az űrkutatás ezen területe háttérbe szorult és emberes küldetésen az elmúlt években nem vett részt magyar űrhajós, bár egy magyar származású űrturista, Charles Simonyi ellátogatott több ízben is az ISS-re.

Az ország 2015 óta az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja és a kormány 2018 októberében nevezte ki Ferencz Orsolyát űtkutatásért felelős miniszteri biztosnak, majd 2019-ben Szijjártó Péter bejelentette, hogy öt éven belül újra lesz magyar űrhajós, akinek kiválasztását, felkészítését és űrbeli munkáját a Magyar Űrhajós Program keretében valósítják meg.

A program a HUNOR (Hungarian to Orbit) nevet kapta és az űrhajós-kiválasztási eljárás indulását Ferencz Orsolya hivatalosan 2021. október 28-án jelentette be.

A program előkészítése az Európai Űrügynökséggel együttműködésben zajlott és a jelentkezők szelektálása és tesztelése során is az ESA nyújtott, nyújt segítséget. A többszáz jelentkező elenyésző része, 16%-a volt nő, de a kiválasztás további lépései során is sokan lemorzsolódtak és az online tesztet elvégzők közül csak félszázan kerültek be az ESA hamburgi központjában tartott tesztekre, ahol az űrügynökség felmérésein kellett részt venniük. Az összesen 12 hónapig tartó kiválasztási folyamat alatt a jelentkezők köre egyre szűkült, végül az utolsó 25 “versenyző” között már csak 2 női jelölt maradt. Az orvosi vizsgálatok és különböző alkalmassági tesztek során ők is kiestek a csapatból és 2023. március 3-án a Program Irányító Testülete felállította azt a négy főből álló listát, amelynek tagjai jelenleg Magyarország hivatásos űrhajós állományát alkotják, köztük a leendő kutatóűrhajóssal, egy fő tartalékossal és két biztonsági tartalékossal, azonban, hogy kinek melyik szerep jut majd a kiképzés végére, azt még nem lehet tudni.

A négy végső jelölt között mérnökök és egy orvos kapott helyet: Kapu Tibor fejlesztőmérnök, Cserényi Gyula villamosmérnök, Szakály András tervezőmérnök és Dr. Schlégl Ádám ortopédsebész alkotja a top 4-et.

A jelentkezési kritériumok egyébként nem voltak túl szigorúak, azonban legalább három év szakmai tapasztalat műszaki, természettudományi vagy orvosi területen (vagy doktori fokozat) a feltételek részét alkotta, így nem meglepő, hogy a négy jelölt elsősorban ezekről a területekről került ki. További elvárás volt még többek között: a magyar állampolgárság, a bejelentett állandó magyarországi lakcím, a legfeljebb 40. betöltött életév, a büntetlen előélet, az úszótudás, a magas szintű angol nyelvtudás (CEFR szerinti C1 szint), a felsőfokú végzettség, a vezetői engedély, fizikai adottságok tekintetében pedig a 150 cm és 190 cm közötti testmagasság, 50 kg és 95 kg közötti testsúly, normál testtömeg index, normál vérnyomás (legfeljebb 140/90 mm Hg), az egészséges látás és színlátás, valamint egészséges hangérzékelés krónikus vagy visszatérő hallászavar nélkül. Ezek viszont csak a kezdeti elvárásokat jelentették, az ESA-nál, a Magyar Honvédségnél és más helyszíneken zajló tesztelés alatt sokféle szűrőn kellett átjutniuk az űrhajós pozícióra pályázóknak és sokan voltak, akik nem teljesítettek jól a kemény fizikai és pszichológiai próbákon.

Ahhoz, hogy valakiből jó űrhajós lehessen mindenképpen kiemelkedően jó fizikummal és stabil egészségügyi, valamint mentális állapottal kell rendelkeznie, még akkor is, ha csak egy viszonylag rövid és közeli útra indul az űrben és a tervezett 30 napos küldetésének idejét egy jól felszerelt űrállomáson fogja eltölteni. Az ISS alacsony Föld körüli pályán kering és több mint 270 űrhajós és űrturista látogatta már meg 2000 novemberében kezdődő állandó működése óta, de a “jól bejáratott” üzemelése nem jelenti azt, hogy ne lenne kockázatokkal teli az itteni élet. Baleset és megbetegedés esetén a helyszínen kell orvosolni a problémát, mivel a gyors visszatérés a Földre nem lehetséges, a bezártság, a szűkös élettér pedig pszichológiailag okozhat gondokat és stresszt, de a mikrogravitációs környezet még ilyen extra problémák nélkül is nagy terhet ró a szervezetre, aminek számos negatív következménye lehet az űrben és hazatérés után is. Emiatt a felkészülés alapvető hozzávalója az állóképesség vizsgálata és annak biztosítása, hogy a leendő űrhajós minden kihívásnak kellően eleget tudjon tenni, minden körülmények között stabil maradjon mentális szempontból is.

A jelentkezők száma a program elején 244 fő volt, a formális kritériumokat 201 fő teljesítette, ebből 100-an kerültek kvalifikációra, ők különféle teszteket töltöttek ki, amelyek során a kognitív, pszichológiai és az elméleti tudásukat mérték fel, és ebből jutott tovább az első ötven helyezést elérő jelentkező. Az ezután következő neuro-kognitív tesztet már Németországban végezték el, innen 25-en mentek tovább az orvosi tesztekre, amit a Semmelweis Egyetemen tartottak meg. Az orvosi vizsgálat fázisa során még többen estek ki és csak 8 fő mehetett tovább a technikai képességeket monitorozó tesztekre. Nagy Klaudia Vivien űrorvosnak, a program egészségügyi csoportvezetőjének elmondása szerint a legtovább bentmaradó 25 fő között túlnyomó többségben voltak a mérnökök és átlagéletkoruk 32 év volt. Közülük néhányan olyan egészségügyi problémák, például ortopédiai, fogászati vagy fül-orr-gégészeti gondok miatt nem bizonyultak megfelelőnek a pozícióra, amelyek a hétköznapok során nem okoztak számukra jelentős gondot, de mikrogravitációs körülmények között kockázatot jelentett volna az egészségükre nézve, a legtöbben azonban a pszichológiai teszteken akadtak fenn. Az a nyolc jelentkező, akik a legjobbak közé kerültek, már olyan képzésen vehetett részt, amelynek során tudományos munkát is kellett végezniük, illetve kutatásokban segítkeztek az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) közreműködésével, elvégre az űrállomáson is ilyen jellegű feladatokkal foglalkozik majd a kiválasztott űrhajós.

A kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma vezető szerepet tölt be a HUNOR programban, mivel a program nem csak az új magyar űrhajósról szól, hanem éppen annyira a tudományos jellegű projektekről is, amiket az ISS-en folytatnak majd magyar részvétellel.

“A HUNOR kutatási és technológiai alprogram olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához.

Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése.” - mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

A Nemzetközi Űrállomáson a magyar űrhajós többek között egy komplex rendszert tesztelhet majd, aminek részeit az asztronauták egészségi állapotát monitorozó eszközök alkotják. A berendezést a Semmelweis Egyetem fejleszti és lényege, hogy ellenőrizze az űrben (akár az űrállomáson, akár később a Holdon) tartózkodók állapotát, hogy még időben detektálják és megfelelően kezeljék a felmerülő problémákat. Ahogy azt a program űrorvosa a HTE áprilisi előadásán elmondta, a telemedicinális, vagyis távgyógyászati eszköz feladata az lenne, hogy a kardiovaszkuláris állapotról, a vázizomrendszerről, az izomerőről, az EEG-vel mért agyi aktivitásról és még sok más faktorral kapcsolatban adatokat gyűjtsön és ezek az adatok egy helyre tudjanak befutni a könnyebb kezelhetőség érdekében, majd szükség esetén mesterséges intelligencia alkalmazásával elemeznék az információkat. Az ISS legénységének állapotát jelenleg is rendszeresen figyelemmel kísérik és gyakoriak az olyan kísérletek az űrállomáson, amelyek révén a mikrogravitációban eltöltött hosszú idő alatt bekövetkező fizikai változásokat vizsgálják különféle módokon.

A leghatásosabb módszert a problémák elkerülésére azonban a megfelelő felkészülés jelenti, aminek révén biztosítják, hogy csak azok indulhassanak az ISS-re, akik valóban készen állnak a feladatra. Nincs ez másként a HUNOR program esetében sem, ezért a kiválasztási eljárás utolsóként bentmaradt négy jelöltje számos tréningen és képzésen vett részt az elmúlt évben, többek között szerveztek számukra túlélő képzést, átestek egy izolációs tréningen és jártak az Egyesült Államokban is, ahol Houstonban és Philadelphiában kaptak elméleti és gyakorlati képzést. A túlélő kiképzésért a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia Speciális Felkészítő Részlege felelt, és részét képezte egy szárazföldi és egy vízi fázis is, hogy a jelöltek megtanulják, szükség esetén hogyan tudnak boldogulni bármilyen váratlan és kockázatos helyzetben.

A SERE (Survival, Evasion, Resistance and Escape) kiképzési rendszer túlélésből, az ellenség elkerüléséből, ellenállásból, valamint kiemelésből áll és a vészhelyzetekben való helytálláshoz való, kulcsfontosságú ismereteket ad a leendő űrhajós, valamint a katonák számára is.

A képzés keretében az űrhajósjelöltek elsajátították a menedéképítés fortélyait, élelem-, illetve vízszerzési és víztisztítási módszereket, megtanultak tüzet gyújtani és tereptani ismereteket is szereztek a csobánkai és az izbégi gyakorlótereken. A zárógyakorlat utolsó mozzanata egy H145M helikopterrel végrehajtott kiemelés volt. Amellett, hogy eljutottak a kiemelési pontra, a jelöltek tüzet gyújtottak, hogy füstjelzéssel segítsék helyzetük meghatározását - számolt be a gyakorlatról az MH.

Bár a magyar űrhajós az amerikai Axiom Space missziójának keretén belül jut majd el az űrállomásra és vissza, és ezekre a küldetésekre nem jellemző, hogy az asztronauták jelentős problémákkal szembesülnének a hazatérés és landolás folyamán, de a túlélési tréningek mégis fontos szerepet töltöttek be és töltenek be ma is az űrhajósok felkészítésének során. Igaz, hogy régen volt, de mégis intő példaként szolgálhat a Szojuz-23 esete, amikor 1976-ban két szovjet kozmonauta egy balul sikerült misszióból visszatérve a fagyos kahzasztáni Tengiz-tóban találta magát, illetve az őket szállító űrkapszulát, ahonnan a viharos idő miatt csak fél nap után tudták kiszabadítani a mentőegységek, miközben a rendkívül hideg idő és a fogyatkozó oxigéntartalék kétségessé tette a túlélésüket. A kozmonauták ebben a szorult helyzetben nem sokat tehettek ugyan, de a túlélő képzés mégis támogatást nyújtott számukra abban, hogy amennyire tudják, megőrizzék hidegvérüket az extrém szituációban.

A magyar űrhajósjelöltek legutóbb, áprilisban tehát egy amerikai körúton vettek részt, ahol az Axiom Space munkatársaitól kaptak elméleti és gyakorlati képzést, valamint Philadelphiában, a Nemzeti Repülési-Űrhajózási Képzési és Kutatási Központban teljesítettek egy centrifugaképzést, amely az űrrepülés során felmerülő mell-hát irányú többletterhelést szimulálta és amelyen minden jelölt sikeresen szerepelt. A jelölteknek 6G-s terhelést kellett elviselniük a 45 perces képzés során -ez alatt a teljes folyamatot szimulálták a felbocsátástól a visszatérésig. A szimuláció során hang- és videókapcsolaton keresztül folyamatosan nyomon követték a résztevők egészségügyi állapotát és figyelemmel kísérték élettani paramétereiket, úgymint a pulzust, a légzésszámot és az EKG-adatokat.

Az, hogy a négy jelölt közül végül ki juthat el az űrállomásra, még nem dőlt el, a végső választásra azonban hamarosan sor kerülhet, mivel az űrhajós, Ferencz Orsolya elmondása szerint, akár 2024 végén vagy 2025 elején indulhat a küldetésre, a pontos időpont még szintén nem derült ki.

(Fotó: HM Zrínyi, HUNOR, NASA)

Már az űrállomáson való életet is kipróbálhatták a magyar űrhajósjelöltek Ha minden a tervek szerint alakul, akár már idén újabb magyar asztronauta juthat el a világűrbe. Bár az, hogy ki utazhat az ISS-re az Ax-5 misszió tagjaként, egyelőre nem derült ki, a négy jelölt egy hatnapos szimuláció keretében már ízelítőt kapott abból, hogy milyenek lesznek a hétköznapok a Nemzetközi Űrállomáson.


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Ekkora a különbség a Hubble és a James Webb Űrteleszkóp felvételei között
Ekkora a különbség a Hubble és a James Webb Űrteleszkóp felvételei között
A két űrtávcső ugyanazt a kozmikus méhkast örökítette meg, miközben pulzárokra vadásztak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.