Fél évszázad után szakít Oroszországgal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet

2024 / 03 / 21 / Bobák Zsófia
Fél évszázad után szakít Oroszországgal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
A CERN végleges döntése szerint 2024-ben véget vet az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való együttműködésnek az orosz-ukrán háború miatt, így azok a kutatók, akik orosz és fehérorosz intézmények tagjai, nem vehetnek részt a kutatásokban.

"A Tanács felidézi, hogy a szervezetet a második világháború utáni időkben azért alapították, hogy összehozza a nemzeteket és embereket a békés tudományos munkára való törekvés érdekében. Az egyezmény II.1 cikkelye kimondja, hogy 'a szervezetre nem tartoznak hadászati fejlesztésekkel kapcsolatos munkák'. A szervezet alapértékei mindig is a határokon átívelő tudományos együttműködésre épültek, amely a békét segíti elő. Egy ország agressziója a másikkal szemben azok ellen az értékek ellen valók, amelyeken a szervezet alapul. Ukrajna folytatódó katonai megszállása az Oroszországi Föderáció által, Fehéroroszország segítségével, a szervezet és tagjai számára továbbra is jelentős aggodalom forrása." - írta a CERN a tavaly június 16-ai tárgyalások alkalmával, amelyek során megerősítették a március 8-án és március 25-én hozott döntéseket Oroszország megfigyelői státuszának felfüggesztéséről, valamint az orosz és fehérorosz tudományos intézmények támogatásának megvonásáról és határoztak a két országgal való kapcsolat beszüntetéséről.

A júniusi döntést a tavalyi év végén, december 15-én véglegesítették, hivatalossá téve az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való közös munka befejezését. A szabályok szerint a Nemzetközi Együttműködési Megállapodás (ICA) a CERN és az együttműködő országok között ötévenként automatikusan megújul, kivéve, ha a szerződés lejárta előtt fél évvel valamelyik fél értesíti a másikat az együttműködés megszakításának igényéről.

Oroszországgal a megállapodás 2024. november 30-ig van érvényben, Fehéroroszországgal 2024. június 27-ig.

Az ICA lezárása azt jelenti, hogy a CERN mindenfajta munkát és kapcsolatot megszakít a két országgal és az ezeknek az országoknak az intézményeiben dolgozó kutatókat, akik részt vettek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkáiban, kizárják a projektekből. Azok az orosz és fehérorosz tudósok, akik valamely más módon, nem orosz/fehérorosz szervezeteken keresztül, hanem más intézmények tagjaként dolgoznak a CERN programokban, továbbra is közreműködhetnek a kutatásokban.


Dmitrij Anatoljevics Medvegyev, egykori orosz miniszterelnök látogatása a CERN-ben (Fotó: CERN)

A CERN-nek több szempontból is hátrányt jelentenek a háború miatt meghozott intézkedések következményei, elvégre a projektekben legalább ezer orosz kutató dolgozik, ami jelentős részét teszi ki a szervezettel kollaborációban tevékenykedő több mint 12 000 tudósnak. Emellett a szervezet pénzügyi helyzete is bonyolódott az orosz-ukrán konfliktus következtében, mivel Ukrajna társult tagként anyagilag is hozzájárul a CERN működéséhez, de a háborús helyzet miatt az ország 2022-ben csak az első részletét tudta kifizetni a meghatározott összegnek, a második felét a CERN elengedte, emellett egy 2023 márciusi döntés alapján a 2023-ra vonatkozott teljes összeget is. Az elmaradást a szervezet többi tagjára vonatkozó hozzájárulások emelésével fedezte a CERN, de valójában a kiesett összeg nem volt nagy: Ukrajna évente egymillió svájci frankot (körülbelül 400 millió forint) fizetett a szervezetnek, sok más társult taghoz, például Horvátországhoz, Ciprushoz, Lettországhoz és Litvániához hasonlóan.

Magyarország 2022-es évi hozzájárulása 8,5 millió svájci frank volt és a CERN teljes éves bevétele a tagok befizetései alapján 1,2 milliárd svájci frank (2023-ban is). A szervezet pénzügyi jelentése szerint 2021-ben a tudományos programok futtatása éppen ennyibe került, de ebbe nem tartozik bele a Nagy Hadronütköztető (LHC) fejlesztése, a jövőbeli ütköztetőkkel kapcsolatos tanulmányok és egyéb kutatás-fejlesztési munkák kivitelezése sem. A megfigyelői státuszában lévő tagok nem nyújtanak kötelező pénzügyi hozzájárulást a CERN-nek.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet az Oroszországgal való kollaborációt 1967-ben kezdte meg, ekkor írták alá az első együttműködési egyezményt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének állami bizottságának képviselőivel. 2019-ben Dmitrij Anatoljevics Medvegyev, az ország akkori miniszterelnöke meglátogatta a CERN létesítményét és az esemény alkalmával a szervezet közleményt adott ki az orosz tudósok közreműködéséről, amelyek között van például az LHC High-Lumi fejlesztése és különféle gyorsítókkal kapcsolatos projektek is.

(Borítókép: CERN/a dubnai Elméleti Fizikai Laboratóriumból érkező szovjet kutatók csatlakoznak a CERN munkájához 1960-ban)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól
Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól
Matthew Walker alvástudományi szakértő magyarázza el, milyen hatása van az emberi testre az alváshiánynak és az álmoknak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.