A Perseverance marsi küldetése akár történelmi jelentőséggel is bírhat, hiszen arra tervezték, hogy életre utaló nyomok után kutasson a vörös planétán. A marsjáróval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

A Perseverance kilövése szerencsére nem csúszott tovább, vagyis nem váltak be a pesszimista jóslatok. A kilövés dátuma egyébként a járványhelyzet miatt is bizonytalanná vált, hiszen a roveren dolgozó nemzetközi csapat munkáját újra kellett hangolni a lezárások miatt.

A marsjárót szállító űrhajó ma, budapesti idő szerint délután háromnegyed kettő és kettő közt elhagyta a Föld légkörét. A rovert a United Launch Alliance Atlas V 541 rakéta juttatta a magasba, a kilövésre pedig a Cape Canaveral Air Force Station területén került sor.

A marsjárót, mint a neve is mutatja (ami magyarul kitartást jelent), kifejezetten a barátságtalan marsi viszonyok elviselésére fejlesztették, és tervezésekor figyelembe vettek minden tanulságot, ami az eddigi marsjárók esetén leszűrhetővé vált.

A Perseverance ennek megfelelően strapabíróbb futóművel rendelkezik majd, de a felderítés hatékonyságát növeli az a drón is, amit a jármű alvázára szerelve cipel. Az  Ingenuity nevű drónhelikopter repülése lesz az emberiség első motoros repülése egy idegen égitesten. Az Ingenuity feladata hogy a magasból felderítse a környéket, és kiszűrje azokat a felszíni akadályokat, amelyek a marsjáró számára akár végzetesnek is bizonyulhatnának. (Az Opportunity például elakadt a laza homokban -- a cél az, hogy ilyesmi most ne fordulhasson elő.)

Az Ingenuity tervezése pedig a Mars ritkább légköre miatt legalább annyi kihívást állított a mérnökök elé, mint az azt szállító roveré. Az Ingenuity végül négy, a földi helikoptereknél jóval magasabb fordulatszámon pörgő, speciális anyagból készült rotorlapáttal próbál majd a magasba emelkedni.

A Perseverance annyiban is elődeire, az előző marsjárókra épít, hogy azok kutatásait folytatja. Ennek megfelelően már specifikus, érzékenyebb műszerekkel kutat az életre utaló nyomok után. Az életet egykori (vagy akár valamilyen formában máig fennmaradt) jelenlétét pedig azért feltételezik a kutatók, mert az előző marsjárók hajdanvolt víz egyértelmű nyomaira bukkantak. A víz pedig a Földön mindig az élet kialakulásába torkollik.

A Perseverance ugyanakkor elő is készíti a terepet annak, hogy egyszer majd emberek landolhassanak, és kutassanak a vörös bolygón. A benne felhasznált technológiai megoldások például egy emberes misszió esetén is felhasználhatóak lesznek, de a rover azt is teszteli, hogy miként lehet a Mars szén-dioxidban dús légköréből oxigént kivonni.

Ha nem történik semmi fennakadás a marsjáró 2021 februárjában landol a Mars felszínén.

(Kép: Flickr/NASA HQ PHOTO)