Félreérthettük eddig a fizika egyik alapvető, 300 éves törvényét

2024 / 01 / 19 / Felkai Ádám
Félreérthettük eddig a fizika egyik alapvető, 300 éves törvényét
A félreértést ez esetben szó szerint kell érteni, mert a Newton által eredetileg latinul írt szöveg angol változatába bekerülhetett egy fordítási hiba, ami 300 évig nem tűnt fel senkinek.

Sir Isaac Newton 1687-ben vezette be a mozgástörvényeit, azokat a fizikai alapelveket tehát, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják az univerzum mechanikájának megértését. Ezeket a törvényeket eredetileg azonban latinul írták.

Nemrég a Virginia Tech filozófusa, Daniel Hoek azonosított egy lehetséges félrefordítást Newton művének 1729-es angol nyelvű kiadásában, amely évszázadokon át befolyásolhatta Newton első mozgástörvényének a megértését – írja a ScienceAlert. Ezt a törvényt, közismert nevén a tehetetlenség törvényét, gyakran úgy értelmezik, hogy egy tárgy vagy nyugalomban marad, vagy tovább halad egyenes vonalon, hacsak nem hat rá külső erő. Ez az értelmezés azonban nem feltétlenül ragadja meg teljesen Newton eredeti szándékát.

Hoek elemzése a “quatenus” kifejezésre fókuszál, ami annyit jelent, hogy “ameddig” és nem azt, hogy “hacsak”. Magyarán ezt a latin szót rosszul fordították. Habár a különbség első pillantásra nem tűnik hatalmasnak, mégis ez alapján Newton első törvénye valójában azt jelenti, hogy a test lendületében bekövetkező minden változás, beleértve minden lökést, zuhanást, kanyarodást és kilökődést, külső erők eredménye. Ezt az értelmezést először egyébként két tudós vette észre 1999-ben, de akkor mindez nem kapott széles körű figyelmet.

Hoek egy 2022-es kutatási tanulmányában közzétett megállapításai a fizika egyik alapelvének eredeti értelmének visszaállítása mellett érvelnek. Ez az újraértelmezés azonban nehezen nyert elfogadást a törvénynek az évszázadokon át bevésődött, hagyományos felfogása miatt. Egyes tudósok Hoek olvasatát egyébként most is túlságosan “szokatlannak” találják, mások szerint viszont nyilvánvalóan ez a helyes.

Hoek elemzése saját bevallása szerint sem állítja fejtetőre a fizikát, de világosabban artikulálja Newton gondolatait. A nagy kérdés ugyanis, hogy Newton egyáltalán miért írt volna törvényt a külső erőktől mentes testekről, amikor ilyen feltételek nem léteznek az univerzumunkban, mivel a gravitáció és a súrlódás mindenütt jelen van. George Smith, a Tufts Egyetem filozófusa és Newton írásainak szakértője támogatja ezt a nézetet, szerinte az első törvény célja a testre ható erők létezésére következtetni. Newton minderre maga hozott példákat, például a légsúrlódás miatt lassuló forgófejet, hogy bemutassa, miként vonatkozik első törvény a különböző fizikai erők által érintett, valós, gyorsuló testekre.

(Kép: Pixabay/WhyCheese)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Az agy egyik ősi része fontosabb szerepet tölthet be, mint eddig gondoltuk
Az agy egyik ősi része fontosabb szerepet tölthet be, mint eddig gondoltuk
A felső ikertest a középagy része és egy kutatás szerint lényeges feladata lehet a látásban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.