Sir Isaac Newton 1687-ben vezette be a mozgástörvényeit, azokat a fizikai alapelveket tehát, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják az univerzum mechanikájának megértését. Ezeket a törvényeket eredetileg azonban latinul írták.

Nemrég a Virginia Tech filozófusa, Daniel Hoek azonosított egy lehetséges félrefordítást Newton művének 1729-es angol nyelvű kiadásában, amely évszázadokon át befolyásolhatta Newton első mozgástörvényének a megértését – írja a ScienceAlert. Ezt a törvényt, közismert nevén a tehetetlenség törvényét, gyakran úgy értelmezik, hogy egy tárgy vagy nyugalomban marad, vagy tovább halad egyenes vonalon, hacsak nem hat rá külső erő. Ez az értelmezés azonban nem feltétlenül ragadja meg teljesen Newton eredeti szándékát.

Hoek elemzése a “quatenus” kifejezésre fókuszál, ami annyit jelent, hogy “ameddig” és nem azt, hogy “hacsak”. Magyarán ezt a latin szót rosszul fordították. Habár a különbség első pillantásra nem tűnik hatalmasnak, mégis ez alapján Newton első törvénye valójában azt jelenti, hogy a test lendületében bekövetkező minden változás, beleértve minden lökést, zuhanást, kanyarodást és kilökődést, külső erők eredménye. Ezt az értelmezést először egyébként két tudós vette észre 1999-ben, de akkor mindez nem kapott széles körű figyelmet.

Hoek egy 2022-es kutatási tanulmányában közzétett megállapításai a fizika egyik alapelvének eredeti értelmének visszaállítása mellett érvelnek. Ez az újraértelmezés azonban nehezen nyert elfogadást a törvénynek az évszázadokon át bevésődött, hagyományos felfogása miatt. Egyes tudósok Hoek olvasatát egyébként most is túlságosan “szokatlannak” találják, mások szerint viszont nyilvánvalóan ez a helyes.

Hoek elemzése saját bevallása szerint sem állítja fejtetőre a fizikát, de világosabban artikulálja Newton gondolatait. A nagy kérdés ugyanis, hogy Newton egyáltalán miért írt volna törvényt a külső erőktől mentes testekről, amikor ilyen feltételek nem léteznek az univerzumunkban, mivel a gravitáció és a súrlódás mindenütt jelen van. George Smith, a Tufts Egyetem filozófusa és Newton írásainak szakértője támogatja ezt a nézetet, szerinte az első törvény célja a testre ható erők létezésére következtetni. Newton minderre maga hozott példákat, például a légsúrlódás miatt lassuló forgófejet, hogy bemutassa, miként vonatkozik első törvény a különböző fizikai erők által érintett, valós, gyorsuló testekre.

(Kép: Pixabay/WhyCheese)