Az elmúlt időszakban a TikTokon, a Snapchaten és a YouTube-on is belefuthattunk furcsa felvételekbe, melyeken ismeretlenek szándékosan nyalogatták a szupermarketek árucikkeit és felületeit, amit ráadásul le is filmeztek. Craig Jackson, a Birmingham Városi Egyetem egészségpszichológia professzora szerint ez az úgynevezett "fogyasztói terrorizmus" jelensége, vagyis amikor valaki szándékosan fertőző baktériumokat juttat élelmiszerekbe vagy más fogyasztási cikkekbe, nyilvános helyen köpköd, a levegőbe köhög, vagy szélsőséges esetben mérgező anyagot fecskendez bizonyos termékekbe hogy veszélyeztesse mások egészségét. Sokan szórakozásból csinálják, néha azonban megfontolt, ártó szándékkal. A randalírozók utáni termékcsere és a helyiségek mélytisztításának költségei jelentős extra terhet raknak az áruházakra, különösen a kisvállalkozásokra. Így még ha az elkövető viccnek is szánja, az ilyen esetek akkor is súlyos büntetést vonnak maguk után. Az Egyesült Államokban nemrég például terrorizmussal vádoltak egy férfit, amiért több terméket is végignyalt egy szupermarketben.

Jackson szerint a legtöbb esetben a baktériumok és a félelem terjesztése ilyen módon a hősködés és a „nihilizmus”, valamint a szórakozás alternatív formája.

A lázadó cselekedetek célja a társadalom megbotránkoztatása, és ez nem csupán a tinédzserekre jellemző. A "fogyasztói terrorizmus" ráadásul nem a koronavírussal egy időben bukkant fel, az emberek ugyanis már jóval hosszabb ideje űzik. De vajon mégis miért?

Szándékos termékrongálás

A szupermarketek, vállalatok és fogyasztók számára minden évben hatalmas költséget jelentenek a hamisított termékek. Egy kiugró példa az 1982-es „Tylenol méregkeverő” esete, amikor is Chicagóban kálium-cianiddal szennyezett fájdalomcsillapító került forgalomba. Hét ember meghalt, a Johnson & Johnson-t pedig megzsarolták. Termékeik mindenhol lekerültek a polcokról, így a veszteségük csakhamar több millió dolláros lett. A fogyasztók elvesztették a bizalmukat, és inkább a városon kívül vásároltak helyettesítő termékeket. A mérgezések miatt soha senkit nem vádoltak meg, és nem ítéltek el, bár egy New York-i lakost zsarolásért letartóztattak egy, a Johnson & Johnsonnak küldött levélért, amelyben felelősséget vállalt a halálesetekért és pénzt követelt a vállalatól. Közvetlen bizonyítékot azonban nem találtak a bűncselekményre.

Egy másik példa a fogyasztói terrorizmusra Rodney Whitchelo (korábbi Scotland Yard nyomozó) esete, aki forgalomba kerülésük előtt üvegszilánkot, maró folyadékot és borotvapengét rejtett a Heinz üveges bébiételeibe, miközben megpróbált milliós összegeket kicsikarni a gyártótól. A Heinznek több mint harminc millió font értékű bébiételt kellett eltávolítania a szupermarketek polcairól, a fogyasztói pánik csillapítására azonban ez is kevés volt. A hasonló támadások után széles körben bevezették a hamisíthatatlan és lezárt csomagolást, Craig azonban úgy látja, ez nem nyújt megfelelő védelmet a COVID-19 ellen. Hacsak a termékek nem kapnak plusz műanyag borítást, vagy nem teszik őket a vásárlóktól védett helyre, a fertőzés kockázata folyamatosan fennáll.

Hozzátette: a kereskedelmi dolgozók megfelelő védelmét ennek tükrében nemcsak a felelőtlen vásárlók, de az ámokfutók miatt is világszerte biztosítani kell.

A hatóságok is sokat mesélhetnének

A rendőrök szándékos leköpése és -köhögése a világon szinte mindenütt, de Nagy-Britanniában különösen általánossá vált az elmúlt években. A pszichológus ezt új biológiai fegyvernek nevezi, amelyben megbilincselésük után sokan az egyetlen lehetséges védekezési módot látják.

"Ha valaki társadalmilag nem elég befolyásos, és nincs megfelelő jogi képviselete sem, előfordulhat, hogy saját testét használja fegyverként."

Az egyenruhások már régóta tisztában vannak a harapás és a mérgező folyadékok, váladékok veszélyeivel, amelyekkel akár Hepatitis vagy HIV-fertőzést is elkaphatnak. A Scotland Yard ezért tavaly bejelentette, hogy rajtaütések során minden londoni rendőrnek kötelezően védőmaszkot kell viselnie. Míg arról jelenleg is kutatások folynak, hogy vajon a társadalmi elszigeteltség előidézheti-e az emberekben ezt a fajta viselkedést.

(Fotó: Getty Images Hungary)