Nem mindennapi projektben vesznek részt a Rhode Island School of Design művészeti főiskola ruhatervezéssel foglalkozó diákjai: a hallgatók egy tavaly ősszel kezdődött program keretében Nicole Stott nyugállományú űrhajós útmutatásával és tapasztalatainak felhasználásával terveznek űrutazásoz ruhadarabokat – számolt be róla az Inhabitat. Az elkészült dizájnokat bemutatják majd a NASA mérnökeinek is, akik a hallgatók ötleteit a 2025-re tervezett Artemisz-küldetések felszerelésének megtervezéséhez használja majd fel. A harminc napig tartó küldetés során kilenc férfi és kilenc nő utazik majd egy Orion űrhajó fedélzetén a Holdra.

Tizenkét méteres puskával teszteli a NASA az Artemis-misszióhoz használt szöveteket Legyen szó szkafanderről vagy lakóegységhez használt szövetről, nem árt tudni, hogy mit bír majd a Hold szélsőséges viszonyai és kőzetzápora között.

A főiskolán tanító Catherine Anderozzi tartotta a tavalyi őszi félévben rendezett „Pack Your Bags! We’re Headed for the Moon” (azaz „Pakold össze csomagokat, indulunk a Holdra!”) névre keresztelt kurzust, melynek során a diákok októberben élőben is feltehették kérdéseiket Nicole Stott visszavonult űrhajósnőnek, aki összesen 104 napot töltött a világűrben – többek között a Nemzetközi Űrállomáson is –, így első kézből tud beszámolni arról, hogy mi mindennek kell megfelelnie egy űrutazásra szánt ruhadarabnak. A kurzust jegyző Anderozzi számára nem ez az első űrkutatással kapcsolatos tervezőmunka: egy korábbi osztályával már terveztek kesztyűt is űrhajósoknak.

„Jobban figyelembe kell vennünk az embert az emberes űrrepülések során” – foglalta össze a diákoknak Nicole Stott, a NASA nyugalmazott űrhajósa.

A diákok elgondolkodtató kérdéseket tettek fel Stottnak; olyan dolgokra voltak kíváncsiak, hogy például mennyire változékony a hőmérséklet az űrállomáson, vagy hogy miként változtatta meg egy űrutazása későbbi öltözködést a Földön, illetve, hogy mennyi privát szféra állt rendelkezésre a világűrben az öltözködéshez. Ezt követően a diákok novemberben egy órai feladat keretében, Oculus Quest VR-szettek segítségével a virtuális valóságban mutatták meg a tervezett ruhadarabokat. A diákok közül mindenkit más-más probléma foglalkoztatott, ennek megfelelően egészen különleges rendeltetésű ruhadarabok is születtek.

A kurzus egyik diákját a Nemzetközi Űrállomáson levegőjében uralkodó 30%-os oxigéntartalom, és az ezzel járó gyúlékonyság ihlette meg: a funkcionalitásra és a tűzállóságra, illetve a tűzveszélyesség csökkentésére koncentrálva tervezett meg egy ruhacsaládot.

Az űrutazás megválaszolatlan kérdései: hogyan vesznek majd tiszta alsóneműt az Artemisz küldetés tagjai és a Mars első telepesei? Indul az első Tide mosópor az űrbe, hogy ne csak hetente egyszer-kétszer cserélhessenek alsóneműt az űrhajósok, se most az ISS-en, se később a Holdon.

Egy másik hallgató egy olyan moduláris – cipőrészekből és speciális zokniból álló – lábbelit tervezett, mely a körülményekhez alkalmazkodva átalakítható. Ezen felül a lábbelit rögzíteni is lehet az erre szolgáló kapaszkodókhoz, ezzel is megkönnyítve a súlytalanságban való munkát.

„Nicole Stott megemlítette, hogy a lábfeje folyton ki volt dörzsölődve. Ez nagyon megmaradt bennem, emiatt találtam ki ezt az integrált rendszerű lábbelit, ami pont ott tartalmaz 3D-szövéssel készült plusz betéteket, ahol arra az űrhajósnak szüksége van” – magyarázta el Samantha Ho, a moduláris cipő megálmodója.

A súlytalanság kapcsán a rögzítésnek mindig is különleges szerepe volt az űrhajósok életében, éppen emiatt a Nemzetközi Űrállomás divatját leginkább a tépőzárak határozzák meg: mint ahogyan azt Stott is elmesélte, az űrhajósok nadrágjára széles csíkok vannak varrva tépőzárból, melyekre könnyedén fel lehet aggatni gyakorlatilag bármit, amire szükségük lehet az egyik modulból a másikba való átjutáskor.

A moduláris cipő megálmodóján túl a többi hallgató is kivette a részét a tervezésből, több űrutazásra tervezett dzseki, kezeslábas, és egyéb ruhadarab is született, a legtöbbnél különös figyelmet fordítottak a mellékhelyiség-használat megkönnyítésére. Ezen felül a ruhadaraboknak nem csak az űrhajósok igényeinek kellett megfelelniük, de a tűzvédelmi- és költségekkel kapcsolatos megkötéseknek is.

A tavasszal folytatódó program végeztével a főiskola egy végzett öregdiákja, Molly Harwood – aki ma már a NASA Softgoods Lab helyettes igazgatója – fogja megvizsgálni a hallgatók terveit, és jó eséllyel fel is fogja használni ezek egyes elemeit az Artemisz-küldetések legénységeinek ruházatához.

(Fotó: Rhode Island School of Design)

Jövőre már tesztelik a ruhát, ami megoldja az űrutazás egyik legnagyobb problémáját Jövőre fogják tesztelni a Stemradet, az új sugárzás elleni védőöltözetet, mely az Orion űrhajón tesz majd egy kört a Hold körül az Artemisz-1 próbamisszió során.