Jövőre már tesztelik a ruhát, ami megoldja az űrutazás egyik legnagyobb problémáját
2019 / 12 / 03 / Bobák Zsófia
Jövőre már tesztelik a ruhát, ami megoldja az űrutazás egyik legnagyobb problémáját
Jövőre fogják tesztelni a Stemradet, az új sugárzás elleni védőöltözetet, mely az Orion űrhajón tesz majd egy kört a Hold körül az Artemisz-1 próbamisszió során.

Az asztronauták sugárzás elleni védelme az egyik legfontosabb és mégis legnagyobb lemaradásban lévő aspektusa a távoli célpontokra indított és hosszú űrbeli tartózkodással járó missziók megtervezésének. Az ISS-en is rendszeresen végeznek felméréseket a sugárzás hatásaival kapcsolatban, de itt még viszonylagos védettséget élvez a legénység az alacsony Föld körüli pályán való mozgásnak köszönhetően.

A NASA Johnson Űrközpontjának űr-környezetvédelmi felelősei folyamatosan monitorozzák a NOAA Űr-Időjárás Előrejelző Központjából érkező híreket, és, amennyiben napkitörés készülődik, valamint éppen a Föld mágneses mezejének védőhálóján kívül található az űrállomás, figyelmeztetik a potenciális veszélyre a kint kószáló űrhajósokat, akik ilyenkor védett helyre húzódnak és elhalasztják az űrsétával járó feladatokat.

Az állomás ún. passzív védelme, vagyis a vastag, polietilénnel vagy kevlárral védett falak azonban nem elegendőek a Marsra és Holdra tervezett hosszú utakon, ahol a napkitörések mellett a mélyűri kozmikus sugárzással is számolni kell. Ha egy golflabdányi méretű egységet veszünk figyelembe, azt másodpercenként 90 kozmikus sugárnyaláb éri, míg egy erősebb napkitörés alkalmával, akár 1000 részecske száguldhat keresztül ugyanekkora felületen.

A vízzel töltött űrruhák ötlete már régen megfordult a kutatók fejében, mint egy mobilisebb, hordható megoldás, most viszont egy újfajta, a Stemrad cég által készített űrmellényt fognak tesztelni, mely formájának köszönhetően szabadabb mozgást tesz lehetővé, persze csak ha nem vesszük figyelembe a 26 kilós súlyát. A zero gravitációs környezetben mondjuk nem annyira a súlya, hanem a sok helyet igénylő nagysága okoz problémát a szűkös űrhajókban.

A Stemrad fejlesztette ki még évekkel ezelőtt a világ első hordható „pajzsát”, a Gamma360-at, mely a csontvelőben gazdag medencekörnyéket védte a sugárzástól. Az öltözéket a csernobili katasztrófa története ihlette, melyben az elsőként a helyszínre érkező tűzoltók, mentők és rendőrök szörnyű halált haltak az Akkut Sugárzási Szindróma miatt.

Izrael növekvő nukleáris fenyegetettsége és a fukushimai katasztrófa még sürgetőbbé tették az izraeli-amerikai vállalat számára az ötlet megvalósítását, melyet először nem az űrhajósoknak szántak, a második találmány, az Astrorad, ahogy nevéből is kitalálhatjuk, viszont már kifejezetten nekik szólt. 2018-ban jelentették be, hogy az Izraeli Űrügynökség, a NASA és a Német Űrrepülési Központ kollaborációjában fog az űrruha tesztrepülésre indulni az Orion fedélzetén. A legújabb prototípusa elődjénél kevésbé szexi ugyan, de valószínűleg az előnyös külső az utolsó szempont, ami bárkit is aggaszt egy napkitörés alkalmával. A védőöltözet nem-annyira-titkos receptje a nagy sűrűségű polietilén szerkezet, melyet a golyóálló mellényeknél is használnak, az érzékeny részeket, mint a mellkas, gyomor, tüdő vagy csontvelő, pedig különösen vastag réteg védi.

De ki is az a Zorah és Helga?

Zorah és Helga azok a szerencsés „űrhajósok”, akiken a mellényt tesztelik az Artemisz-1 során egy Hold körüli gyors kiruccanáson, mely során keresztül repülnek a Van Allan sugárzási övön is, ahol különösen erősen ki lesznek téve a napszelek hatásainak. Nem kell őket félteni tőle, hogy a védelem nem válik be, ugyanis mindketten műanyag próbababák. A testükre erősített sugárzás-mérő detektálja a sugárzás mértékét mindkettejükön: a mellénybe öltöztetett Zorah-án és „meztelen” Helgán, aki a kontroll alany lesz. A ruhát egyelőre nőkre szabott verzióban próbálják ki, de ha megállja a helyét a teszteken, elkezdődhet a férfiak számára is a gyártás. Ahogy Thomas Berger, a Német Űrrepülési Központ biofizikusainak vezetője elmondta: „Ez nem a semmiből jövő, totálisan új ötlet”, hiszen a polietilént már régóta használják védelemre, így van rá remény, hogy ebben a formájában is beválik. Így a Hold és Mars utazások során már legalább egy kis esélyt kaphatnak az asztronauták, hogy egészségesen kerülhessenek ki a mélyűri sugárzás veszedelmei közül.

(Forrás: Space.com, Fotó: Roundupreads.jsc.nasa.gov, Wikimedia Commons, Flickr/Nasamarshall)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.