A NASA 2003-as beszámolójában elárulta, hogy hogyan is boldogulnak a Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták a piszkos ruhákkal: mivel a fél éves missziók során csak alsóneműből 540 darabra lenne szükség, hely viszont kevés van az űrhajóban, a szállítási költségekről nem is beszélve, ezért egyszerre csak néhány ruhát visznek magukkal az űrhajósok, a többit pedig az ellátmányt szállító űrhajókkal kapják meg. A spórolás miatt a Földön kívül más szabályok érvényesek, mint amit megszokhattak az emberek a hétköznapok során, a vizeletet és mosakodáshoz használt vizet is újrahasznosítják, a ruhákat pedig nem mossák (ez egyébként is problémás lenne mikrogravitációs körülmények között), hanem amíg csak lehet használják, majd a kukában köt ki és a hulladékot szállító űrhajóval együtt visszatéréskor elég az atmoszférában.

Bár vannak kreatívabb módszerek is a felhasználásukra: Don Pettit, az Expedition 6 résztvevője például növényeket próbált termeszteni az alsóneműkben.

Bár a NASA elmondása szerint a helyzet még mindig kellemesebb az ISS-en, mint annak idején a MIR Űrállomáson, ahol átlagban egy hétig kellett ugyanazt viselnie a legénységnek, míg a Nemzetközi Űrállomáson ez inkább 3-4 napra csökkenthető, de Pettit azt is elárulta, hogy küldetése alatt novembertől februárig nem cserélt sortot. Még ha az űrállomáson ez a hagyomány nem is jelent elviselhetetlen nehézséget, de hamarosan újabb kihívással néz szembe az emberiség, ami a ruhákkal kapcsolatos problémák minél előbbi megoldását igényli: indulnak a sokkal hosszabb küldetések a Holdra, majd a Marsra, ahol ritkábban lesz utánpótlás alsóneműkből, még inkább előtérbe kerül a forrásokkal való megfelelő gazdálkodás és valószínűleg szüksége lesz egy mosógépre is a leendő telepeseknek.

A NASA ezért szerződést kötött a Tide mosópor gyártójával, a Procter&Gamble céggel, hogy kifejlesszenek egy olyan tisztítószert, amely mikrogravitációban is működik, később pedig egy űrben is üzemelő szárítós mosógép lehetőségeit is tesztelik. A Space Act Agreement értelmében 2022-ben juttatják fel és kezdik tesztelni a Nemzetközi Űrállomáson az első, teljes mértékben lebomló tisztítószert a Mission PGTide keretében (P&G Telescience Investigation of Detergent Experiments), amelyet a cég speciálisan az űrbeli körülményekhez adaptált, fejlesztésekor figyelembe vették például a kevés vízkészletet és az igényt arra, hogy mosáshoz használt vizet később újra fel lehessen használni.

Emiatt a kísérlet nem csak a jövőbeli űrutazások kényelmét alapozhatja meg, itt a Földön is hasznos lehet a kifejlesztett mosópor, főként olyan régiókban, melyek már most is vízhiánnyal küszködnek. Így a Procter&Gamble két fontos, ám egymásnak némileg ellentmondó célt próbál meg megvalósítani az alsóneműk problémájának megoldásával: egyfelől megalapozni a mélyűri utazás és a multiplanetáris civilizáció kialakításának lehetőségét, másfelől gazdaságosabban és okosabban bánni az egyre fogyó földi forrásokkal.

Nem a NASA az egyetlen azonban, aki az űrhajósok ruhamosásának megoldásán munkálkodik, 2019-ben az orosz RKK Energia is bejelentette, hogy egy Mars utazásokra, űrbeli körülményekre alkalmas mosógép fejlesztésén kezdett dolgozni.

(Fotó: Procter&Gamble, Pixabay)

További cikkek a témában:

A NASA elkészítette a világ legdrágább vécéjét Ez lehet az első vécé a történelemben, ami eljut a Holdra, de talán még a Marsra is.
Kihívások az űrben: tönkrement a vécé tegnap az ISS fedélzetén Mozgalmas volt tegnap az éjszakájuk az űrhajósoknak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén: nem csak a mellékhelyiség mondta be az unalmast, de ráadásul az egyik oxigéngenerátor is leállt.
Az ISS parancsnoka elárulta, hogy mi az a kérdés, amit a leggyakrabban feltesznek az asztronautáknak Chris Cassidy készséggel válaszolt is.