A Föld kialakulása korántsem volt olyan lassú folyamat, mint gondolnánk

2020 / 02 / 25 / Perei Dóra
A Föld kialakulása korántsem volt olyan lassú folyamat, mint gondolnánk
Egy friss kutatás szerint bolygónk őse alig ötmillió év alatt megszülethetett, ez pedig sokkal gyorsabb az eddig becsült adatokhoz képest.

Martin Schiller, a Koppenhágai Egyetem docense és munkatársai végezték azt a nemrégiben megjelent kutatást, amelyben meteoritok vizsgálata során új elmélet született bolygónk kialakulásáról. A korábbi elmélet, miszerint a bolygócsírák kialakulásához sokszor tízmillió év kellett, úgy tűnik megdőlt, merthogy az mindössze ötmillió év alatt végbemehetett. Amennyiben ugyanis a Naprendszer 4,6 milliárdos életkorát huszonnégy órának vesszük, akkor a proto-Föld létrejötte mindössze körülbelül másfél perc lehetett. A proto-Föld kialakulása pedig nagy ütközések helyett porszemcsék találkozásából, majd egymásra halmozódásából születhetett. Schiller szerint a jelenség így zajlott:

„Bolygónk a szó szoros értelmében porszemcsék összetapadásával keletkezett, melynek során milliméteres nagyságú szemcsék sokasága lerakódott, fokozatosan növelve ezáltal a bolygócsírát. Míg az eddig ismert elmélet nagyobb méretű testek sorozatos ütközésének tekinti a folyamatot."

A kutatók különböző típusokba tartozó meteoritok vasizotóp-arányait vetették össze, melyekből megállapították, hogy az úgynevezett CI-típusba tartozó szenes kondrit meteoritoké azonos a földi vaséval. Ezek ősi eredetű meteoritok, amiket létezésük alatt nem ért olvadás vagy bármilyen más külső hatás, ami átalakította volna szerkezetüket, ennélfogva felhasználhatók a korai Naprendszer folyamatainak vizsgálatánál. Ugyanezen mechanizmus miatt esélyes, hogy a Naprendszer külső régióiban keletkeztek a hasonló típusú meteoritok elődei.  Mivel vasizotópjaikat a Föld köpenyével, vagyis a mag és a kéreg közti területtel egyezőnek találták, Schillerék úgy vélik, a köpeny összetétele megegyezik az általuk vizsgált meteoritok anyagával. A felépítő porszemcsék akkor kerülhettek a Naprendszer belsőbb területeire, amikor pár százezer év elteltével a protoplanetáris korong anyaga eléggé lehűlt, amitől a porszemcsék összetétele érintetlen maradhatott. Ám azért, hogy a Föld köpenyében található vas izotóparányai megegyezzenek a porszemcsékével, a bolygó magas vastartalmú magjának ekkorra már ki kellett alakulnia, illetve elkülönülnie. Ez pedig csak a vasmag gyors kialakulásával valósulhatott meg.

„Ha a Föld születése egy összevissza ütközésekből álló folyamat eredménye lett volna, nem létezne olyan meteorit, melynek vasizotóp-összetétele pontosan megegyezne azzal, amit az ilyen ütközéses keveredés létrehozna.”

Legújabb elméletüket a kutatók más bolygórendszerekre is kiterjesztenék, mivel szerintük azok is sokkal hamarabb megszülethetnek, mintha ütközések alakítanák ki. Martin Bizarro, a kutatás társszerzője kiemelte, hogy ha sikerül megérteni a bolygókeletkezési folyamatokat, azt is megtudhatjuk, mennyire lehet gyakori például, hogy kialakulása közben víz kerül egy adott bolygóra.

"Ha az elméletünk helyes, akkor a Földhöz hasonló körülmények közt született bolygókon víznek is kell lennie, mivel az a porszemcse-kirakódás mellékterméke. Tehát az élethez szükséges, általunk ismert feltételek egyik legfontosabb eleme a világegyetem más bolygóin is létezhet.”

Egy másik, a jelenlegitől független tanulmányban ugyancsak a fenti keletkezés mellett érvelnek: a New Horizons űrszonda által mért adatok alapján az Arrokoth, a Kuiper-övi objektum vizsgálata szintén arra utal, hogy a bolygókezdemények keletkezése finom egybeolvadások következménye. Míg a Marsról pont ellenkező információt közöltek; a keletkezési folyamat ott alighanem tovább tartott, valószínűleg nagy becsapódások közepette.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.