Ahogyan a pénzügyekkel és pénzügyi tudatossággal foglalkozó Kiszámoló blogról megtudtuk, idén már nem nagyon érdemes venni semmit, ami drágább, mint százezer forint, és nincs rá azonnal szükségünk. Az eddigi egyéves kötelező jótállás 10 és 100 000 forint között marad egy év, viszont
A törvény hatálya alá esett eddig szinte minden, aminek a jótállási jegyét gondosan el szokás tenni valahova, ahol aztán nem találjuk: háztartási készülékek, konyhai kisgépek, szerszámok, gyógyászati segédeszközök, szórakoztatóelektronikai cikkek és így tovább. A blogposzt kiemeli, hogy a hosszú lista most kiegészült egyéb, jellemzően ház körüli termékekkel, mint a napelem, a riasztó vagy a szaniterek.
A jótállás fogalmát nagyon könnyű összekeverni a szavatosságéval - utóbbiból pedig az Európai Unióban kötelezően jár a két év. Fogyasztói szempontból a jótállás azért szerencsésebb, mert
ebben az esetben nem kell bizonyítanunk semmit: visszavisszük a terméket, és vagy megjavítják, vagy kapunk egy újat, vagy visszakapjuk a pénzünket.
A szavatosság esetében nekünk kell bizonyítanunk, hogy a terméket hibásan kaptuk meg. Garanciáról pedig akkor szokás beszélni, amikor a kereskedő kiterjeszti a jótállást, amiért külön pénzt is kérhet; például önként meghosszabbítja a kötelező jótállási periódust, vagy az adott szerződés feltételei alapján biztosít minket a készülék leejtése, megrongálódása ellen is, amit egyébként a jótállás nem fedezne.
A Kiszámoló blogposztjából az is kiderül, hogy ezek a feltételek csak magánszemélyekre vonatkoznak, vállalkozókra és vállalkozásokra nem.