Függetlenedik a Földtől a Hold, két év múlva már saját időzónája lesz az égitestnek

2024 / 04 / 08 / Bobák Áron
Függetlenedik a Földtől a Hold, két év múlva már saját időzónája lesz az égitestnek
A koordinált holdi idő kidolgozását az teszi szükségessé, hogy a Holdon, ha minimálisan is, de lassabban telik az idő, mint a Földön, ez pedig az Artemis-küldetések során problémákat okozhatna.

Ahogy arról a Live Science beszámolt, a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Irodája a napokban utasította a NASA-t, hogy legkésőbb 2026 végéig dolgozzák ki az úgynevezett koordinált holdi időt (Coordinated Lunar Time, CLT), ami a földi időzónáktól független időszámítást tenne lehetővé a holdi missziók esetében. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert mivel a Hold gravitációja mindössze alig egyhatoda a földinek, az idő valamivel lassabban telik az égitesten: naponta egész pontosan 58,7 mikroszekundum az eltérés.

Mivel a mikroszekundum a másodpercnek a milliomod része, ezt az eltérést szinte lehetetlen érzékeltetni; a legkézzelfoghatóbban talán úgy lehetne bemutatni, hogy ha egy órát ugyanabban az időben elindítanánk a Holdon és a Földön is, akkor 100 évvel később a holdi óra nagyjából 2,1 másodperces késésben lenne a földihez képest. Ez a gyakorlatban ugyan elhanyagolható különbség, de az Artemis-missziók során olyan precíz műveletekre is szükség lesz (például űreszközök vagy műholdak manővereinél), amelyek esetében még az ilyen minimális különbségek is számíthatnak. Kevin Coggins, a NASA Űrkommunikáció és Navigáció Programjának vezetője a Reutersnek nyilatkozva a projekt szükségességét az Egyesült Államok Tengerészeti Obszervatóriumának atomórájához hasonlította, amely biztosítja, hogy bármilyen feladat tökéletesen szinkronizálható legyen egymással, erre pedig egy olyan nagyszabású projekt során, mint az Artemis, a Holdon is szükség lesz.

Az érvek tükrében kissé meglepő, hogy a NASA csak most kapott utasítást a koordinált holdi idő kidolgozására, hiszen bár a legújabb fejlemények szerint az Artemis-3 küldetés valóban csak valamikor 2026 végén fog elstartolni, az eredeti tervek szerint erre már jóval korábban sor került volna, a köztes időben pedig legalább egy küldetés még mindenképpen indul a Holdra: az Artemis-2 asztronautái ugyan nem fognak leszállni az égitesten, de ha minden a tervek szerint alakul, akkor a négy főből álló legénység 2025 szeptemberében megkerüli a Holdat egy Orion-űrkapszulával.

(Borítókép: Lukas Kabon/Anadolu Agency via Getty Images)

A következő generációs holdjáró nem hasonlít majd az Apollo-éra járműveihez Az Astrolab, az Intuitive Machines és a Lunar Outpost kapta a lehetőséget arra, hogy új rovert fejlesszen a leendő holdi missziók számára.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Új betekintés a háromtest-problémába – bonyolultabb mint elsőre gondolnánk
Új betekintés a háromtest-problémába – bonyolultabb mint elsőre gondolnánk
A matematikai kutatásokban nemrégiben bekövetkezett előrelépés új megvilágításba helyezi a háromtest-problémát, felfedve 12 000 új megoldást, amelyek újraformálhatják az égitestek dinamikájának és az űrben keringő testek összetett táncának megértését.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.