Jócskán elhalasztotta a holdra szállást a NASA

2024 / 01 / 10 / Bobák Áron
Jócskán elhalasztotta a holdra szállást a NASA
Az új menetrend szerint az Artemis-2 misszióra 2025 szeptemberében kerülhet sor, míg arra, hogy ismét emberek lépjenek a Holdra, legjobb esetben is 2026 végéig kell várni.

A NASA 2017-ben jelentette be, hogy ismét megcélozzák a Holdat, és bár az Artemis-program eredeti tervei szerint legkorábban is 2028-ban kerülhetett volna sor arra, hogy újra emberek lépjenek az égitestre, a Trump-kormányzat 2019-ben jelentősen felgyorsította az ütemtervet. Eszerint az első emberes holdra szállásnak már az idei évben meg kellett volna történnie, ám a hátráltató tényezők miatt már 2021-re világossá vált, hogy ez a menetrend nem lesz tartható. Az újabb elképzelések szerint a Holdat megkerülő Artemis-2 küldetés 2024 végén indult volna útnak négy asztronautával a fedélzetén, míg az Artemis-3 leszállóegységének két űrhajósa 2025 decemberében lépett volna a Holdra.

Bár a NASA-tól és az Artemis-program többi szereplőjétől érkező hírek alapján eddig is lehetett sejteni, hogy ez az ütemterv sem lesz tartható, egy keddi sajtótéjákoztatón a NASA igazgatója hivatalosan is bejelentette, hogy a két tervezett küldetést elhalasztották, így azokra a jelenlegi tervek szerint nagyjából egy évvel később kerülhet csak sor. Az Artemis-2 a frissített menetrend szerint jövő szeptemberben indul, a holdra szállás pedig legjobb esetben is 2026 szeptemberére csúszik. Bill Nelson ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az űrügynökség számára az asztronauták biztonsága a legfontosabb szempont, így "addig nem repülnek, amíg nincs minden készen".


Az Artemis-2 legénysége a küldetéshez használt Orion-űrkapszula előtt 2023. augusztus 8-án. Balról jobbra: Victor Glover pilóta, Reid Wiseman parancsnok, Christina Hammock Koch küldetésspecialista és Jeremy Hansen, a kanadai űrügynökség asztronautája (Fotó: Ricardo Ramirez Buxeda/Orlando Sentinel/Tribune News Service via Getty Images)

A hírről beszámoló The New York Times szerint az újbóli halasztást több egymástól független szempont is indokolta. Ezek között volt például, hogy az Orion űrkapszula hőpajzsát további vizsgálatoknak kell alávetni, valamint hogy az űrkapszula akkumulátorai nem tették volna lehetővé, hogy az űreszköz vészhelyzet esetén elég gyorsan eltávolodjon a hordozórakétától; emellett a szakemberek a kapszula létfenntartó rendszerében található szelepek megbízhatóságával kapcsolatban is aggodalmukat fejezték ki. Amit Kshatriya, a NASA “Holdtól a Marsig” programjának helyettes ügyvezetője a lapnak megerősítette, hogy a missziók elhalasztásának az utóbbi volt a fő oka, ugyanis az Artemis-3 küldetéshez gyártott szelepek elektronikája az egyik teszten nem működött megfelelően. Bár az Artemis-2 űrkapszulájába szánt szelepeknél a tesztek nem tártak fel hasonló hibát, a sikertelen tesztek után egyértelművé vált, hogy ezeket is le kell cserélni.

A halasztás bejelentése nem nevezhető teljesen váratlan fordulatnak, hiszen a NASA költségvetését is felügyelő amerikai számvevőszék már decemberben megállapította, hogy a 2025-ös dátum "valószínűtlennek tűnik". A jelentés ezt többek között azzal indokolta, hogy a holdra szálláshoz szükséges űrruhák a jelenlegi fejlesztési ütem alapján nem fognak időben elkészülni, emellett a SpaceX is csúszásban van a Starship fejlesztésével, ami az Artemis-3 küldetés során a holdkomp szerepét töltené be. Utóbbival kapcsolatban a jelentés úgy fogalmazott, hogy ha a fejlesztés a NASA nagyobb projektjeinek ütemében zajlik, akkor a Starship 2027 előtt nem fog készen állni arra, hogy űrhajósokat vigyenek vele a Holdra. Ennek tükrében nem véletlen, hogy James Free, a NASA vezető tisztségviselője az új időpontokkal kapcsolatban is elég óvatosan fogalmazott. “Megpróbáltuk számításba venni a kiszámíthatatlan ismeretleneket is, és egy valószerű tervvel előállni” - mondta, hozzátéve, hogy ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy a jövőben további csúszásra is sor kerülhet.

(Borítókép: az Artemis-program első küldetése 2022 novemberében indult útnak a Hold felé, a fotón az SLS rakéta várakozik az indítóálláson, Fotó: STEVEN SEIPEL/NASA)

A magyar találmány, ami nélkül az emberiség biztos nem jut el a Marsra 2036 előtt erre amúgy sincs reális esély Zábori Balázs szerint, aki a Magyar Tudományos Akadémián szervezett előadáson beszélt többek között arról is, hogy miért nincs kizárva, hogy 2030-ig magyar űrhajós lépjen a Holdra és hogy miért tekinthetjük a Lunar Gatewayt inkább űrhajónak, mint űrállomásnak.


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Naponta egy
Naponta egy "Napot" fogyaszt el a rekordokat döntő kvazár
A kvazárt négy évtizede fedezték fel, de extrém fényessége megtévesztette a kutatókat, így csak most derült ki, hogy a jelenség valójában a legfényesebb kvazár, amit valaha detektáltak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.