Megint meghibásodott a fukusimai atomerőmű hatalmas jégfalának hűtőrendszere

2022 / 01 / 26 / Bobák Zsófia
Megint meghibásodott a fukusimai atomerőmű hatalmas jégfalának hűtőrendszere
Az erőműért felelős TEPCO nem csak a sugárszennyezett víz elszivárgását akadályozó rendszer hibájával kell, hogy szembenézzen, hanem a pajzsmirigyrákos áldozatok közelgő bírósági perével is. Emellett azoknak a robotoknak a tesztelését is megkezdik, amelyek a megrongálódott reaktorok belsejének jelenleg nagyrészt ismeretlen állapotáról gyűjtenek információkat.

A katasztrófa sújtotta Fukusima Daiicsi atomerőmű környékén 2011-es megrongálódása óta már több mint egymillió tonna sugárszennyezett víz gyűlt össze az átmeneti tárolásukra szolgáló tartályokban, amelyet a létesítményért felelős Tokyo Electric Power Company (TEPCO) kezel, és amelyet a megtisztítása után a Csendes-óceánba terveznek kiengedni. A sok kritikát kiváltó lépésre a japán kormány azért adott engedélyt, mert a tárolóhelyek hamarosan végleg betelnek, és a szennyezett víz eltávolítása, valamint az erőmű takarítása nem várhat tovább, maga a módszer, vagyis az előkezelt víz óceánba való engedése pedig egyébként sem példa nélküli esemény az atomerőművek esetében.

Ahhoz, hogy a lehető legkevesebb szennyezett víz keletkezzen, valamint, hogy a víz ne szivárogjon az óceánba, mielőtt még megtisztíthatnák, az erőmű alatt hatalmas jégfalat hoztak létre a Kajima Corporation mérnökei a japán kormány finanszírozásával. A különleges védőrendszer, amely 2016. március 31-én üzemeltek be, tulajdonképpen egy lefagyasztott talajréteg, amelyet harminc méter mélységbe nyúló, 1500 méter hosszúságú csővezeték-hálózat segítségével tartanak fenn.

A több mint 1500 darab csőben a TEPCO elmondása szerint a környezetre nézve ártalmatlan, mínusz 30 Celsius-fokra lehűtött hűtőfolyadék kering, amely a talaj hőmérsékletét folyamatosan 0 Celsius-fok alatt tartja, így blokkolva a talajvíz reaktorokba való bejutását, illetve az onnan való elszivárgást. A technológiát már korábban is alkalmazták földalatti építkezések során, de ez az eddigi legnagyobb ilyen jellegű konstrukció. Építése idején a fal miatt is érték támadások a vállalatot, mivel a hálózat létrehozása és fenntartása, a hűtőfolyadék hűtéséhez szükséges energiafogyasztás miatt a projekt jóval többe került, mint egy egyszerűbb, de lehet, hogy szintén hatásos beton- vagy acélfal megalkotása.

A jégfal az elmúlt években megfelelően látta el a feladatát, de több alkalommal is észleltek kisebb hibákat a működésében. A Channel News Asia leírása szerint összesen legalább nyolc esetben derült fény kisebb fokú szivárgásra, legutóbb 2019-ben: ez valószínűleg a csövek anyagának kifáradása miatt következett be a környékbeli építőipari járművek által keltett folytonos vibráció eredményeként. Tavaly novemberben újabb problémával szembesültek a helyszínen: olvadásra utaló jeleket találtak, de decemberben megkezdték a hiba javítását.

A Japan Times beszámolója szerint most azonban még egy meghibásodás történt a hálózatban, a hűtőfolyadék tárolására szolgáló tartályok közül kettőből összesen négy tonnányi anyag szivárgott el az elmúlt időszakban. A probléma nem hat ki a jégfal állapotára, mivel a fagyott föld csak hónapok alatt tudna kiolvadni, amennyiben nem pótolnák a hűtőközeget, így az erőmű környezete biztonságban van, de a hiba pontos forrását még keresik a TEPCO munkatársai. Annyit azonban már elárultak, hogy nagy valószínűséggel a csövek fémrészeinek elgörbülése lehet a felelős a problémáért.

A vállalat jelenleg nem csak a jégfal rendszerének javításán dolgozik, hanem tervezi az óceánba egy kilométerre benyúló, víz alatti alagút építését is, amelyen keresztül a kezelt szennyvizet vezetik majd el a tárolóhelyükről, valamint január 12-én belekezdett azoknak a robotoknak a fél évig tartó tesztelésébe is, amelyek a tönkrement reaktorok szennyeződéstől való megtisztításának bonyolult feladatára való felkészülésben segítenek. A 2014-ben megalapított Fukushima Daiichi Decontamination & Decommissioning Engineering Company, amely a reaktorok előreláthatólag harminc/negyven évig tartó leszerelésének szabályozását végzi, a robotokat arra használja, hogy jobb rálátást nyerjen az épületekben uralkodó állapotokba és felmérje az ott található nukleáris hulladék mennyiségét. Először az egyes reaktort vizsgálják, és az információgyűjtés mellett kisebb adag, hulladékból származó minta kihozatalával is megpróbálkoznak.

A hat robotot a Hitachi-GE Nuclear Energy és a Japánban alapított IRID (International Research Institute for Nuclear Decommissioning, a nukleáris leszerelésért felelős nemzetközi kutatóintézet) fejlesztette, ebből az első rögzíti a négy gyűrűt, amelyen keresztül az utána következő robotok haladni tudnak majd, anélkül, hogy a kábeleik elakadnának vagy összegabalyodnának. Az Asahi Shimbun leírása szerint a második robot kamerás megfigyelést végez, a többi pedig a törmelék vastagságát méri fel és mintákat gyűjt.

A TEPCO a munkák mellett hamarosan bírósági perekkel is szembe kell, hogy nézzen, mivel néhány nappal ezelőtt hat, rákkal küzdő fukusimai lakos ügyvédei bejelentették, hogy január 27-én pert indítanak a cég ellen. A felperesek a 2011-es katasztrófa idején 6-16 évesek voltak és az azóta eltelt egy évtizedben mindannyiuknál pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak az orvosok, egyiküknél pedig tüdőrák is kialakult. Fukusima prefektúra önkormányzata az elmúlt években széles körű felmérést végzett a körzet lakosságának körében, hogy adatokat gyűjtsenek a pajzsmirigyrákos esetek számáról, 2021 júniusáig összesen 266 ilyen esetet fedeztek fel. Míg a hivatalos szervek nem találtak összefüggést a megbetegedések és a sugárterhelés között, addig a felpereseket képviselő jogi tanácsadók szerint a 266 beteg jóval túllépi az átlagos rákos esetek számát és egyértelmű, hogy ezek egy részét az atomerőmű megrongálódása miatti sugárszennyezés okozta.

A per során a TEPCO feladata lesz annak bizonyítása, hogy nincs kapcsolat a rákos esetek és a Fukusima Daiicsi balesete között, ha erre nem találnak bizonyítékot, ki kell fizetniük a kártérítés összegét, 616 millió jent (1 milliárd 720 millió forint) - írja a The Mainichi. Ezt a gyakorlatot, vagyis, hogy a környezeti szennyezést okozó cég kötelessége a károsultak kompenzációja, amennyiben nem tudja bizonyítani az "ártatlanságát", már korábban is alkalmazták a Mainichi szerint, bár a régebbi perek esetén inkább az volt a jellemző, hogy egy-egy nagyobb szennyezéssel járó esemény során a felelős cégek és a bíróságok a felperesekre terhelték a bizonyítás feladatát.

A helyzet a súlyos higanymérgezés miatt kialakuló Niigata Minamata kór és a bányászati vállalatok által okozott kadmiummérgezéses Itai-Itai eset áldozatainak tárgyalásai alatt változott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a közvetlen kapcsolat egyértelmű, adatokkal való igazolása egy lakos betegsége és a környéken történő szennyezés között rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen, emiatt az ekkor hozott szabályok alapján már a közvetett bizonyítékok is elegendőek a kártérítés igényléséhez.

(Fotó: Getty Images/Christopher Furlong, Flickr/Dean Calma/IAEA)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.