Viszonyításképp, amíg 2019 decemberben a Zoom-ban egy nap alatt kezdeményezett értekezletek résztvevőinek száma tízmillió volt, márciusra ez átlépte a kétszázmilliót. Ettől függetlenül meg kell említenünk a hirtelen jött népszerűség árnyoldalát is, mivel a cégnek több komoly biztonsági problémája és problémás adatkezelési gyakorlata felszínre került. Kiderült ugyanis, hogy a vállalat iOS-es alkalmazása külső felekkel,
többek között a Facebookkal is megosztotta a felhasználók adatait, méghozzá bármiféle tájékoztatás nélkül.
A CBS beszámolójából megtudhattuk, hogy egy a cég ellen Kaliforniában indított per iratai szerint a Zoom jelezte a Facebook felé, ha egy felhasználó bejelentkezett egy-egy konferenciahívásba, ezen alkalmakkor pedig olyan ügyféladatokat is átadott, mint az adott híváshoz használt készülék típusa, operációs rendszere, kijelzőmérete és egyedi azonosítója, amelyek a közösségi oldalnak célzott hirdetéseinél jöhettek kapóra. Ezt a Zoom vállalatvezetése is megerősítette, noha kapcsolódó blogposztjukban azt írták, az a Facebook profillal történő bejelentkezéshez használt SDK-nak volt köszönhető, amely az adatokat cég tudta nélkül továbbította a közösségi oldal felé. Valamint a posztban biztosították felhasználóikat a szóban forgó Facebook SDK kivonásáról, így a későbbiekben nem kell hasonló adatszivárgástól tartani. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozott, hogy más külső felek fizettek is a Zoomnak az adatok megosztásáért, így kérdéses, hogy az valóban a vállalat tudtán kívül zajlott-e. (Ahol mindenesetre tagadták az adatok értékesítését.)
A Zoom hitelességét tovább rontotta adatvédelmi irányelveik módosítása, szintén a felhasználói adatok értékesítésére vonatkozó problémák miatt.
Az eredeti irányelv ugyanis engedélyezte a cégnek, hogy információkat gyűjtsön be a felhasználók online találkozóiról, akár a videók, azok szöveges átiratai vagy épp a megosztott jegyzetek elemzésével, valamint nyitva hagyta a hirdetések targetálásának lehetőségét is, akár a Zoom, akár más platformok felületén. Miután ez kiderült, a Zoom gyorsan módosította, megszüntetve ezzel a kiskapukat.
Az OnZoom nevű online piactér a különböző internetes események "felfedezésére és monetizációjára" született, legyen szó fitneszórákról, koncertekről, oktatásról vagy akár stand-up előadásokról. Az OnZoom a fizetős felhasználók plusz szolgáltatása, melyen keresztül lehetőségük adódik a használt Zoom Meeting licenctől függően akár ezerfős online események meghirdetésére, promotálására, jegyértékesítésre. A felhasználók az OnZoom felületén szabadon böngészhetik a különféle eseményeket, majd akár bankkártyával, akár PayPallel jegyet vásárolhatnak rájuk. (A platform a jegyek ajándékozását is lehetővé teszi.) Az OnZoom béta verziója az USA-ban már kipróbálható, 2021-ben pedig világszerte elérhetővé válik.
A külső appok integrációja a Zapps nevet viseli: segítségével az egyes külső szolgáltatások funkciói is igénybe vehetővé válnak a Zoom hívásokban. A "Zappok" a Zoom
fizetős és ingyenes változatában egyaránt megtalálhatóak majd, használatukhoz pedig nem kell elhagyni a videochat felületét.
Első körben a Zoom huszonöt partnerének applikációit olvasztja be szolgáltatásába, köztük az Atlassian, a Slack és a Dropbox kollaborációs megoldásait, illetve a Coursera és a Kahoot oktatási alkalmazásokat - de a felhozatalban szerepelnek produktivitást segítő, sales, marketing és terméktámogatási eszközök is. Az alkalmazások megjelenített tartalma a kurzus közben megosztható a partnerekkel, illetve maguk az appok is továbbíthatók, amelyet a résztvevők menet közben is telepíthetnek a hatékony együttműködéshez.
Az OnZoom és a Zapp platform mellett említésre méltó tett, hogy a vállalat végre elindítja a végpontok közötti titkosítás bevezetését. A megoldás a héten, egyelőre preview jelleggel lesz elérhető a fizetős és ingyenes fiókok felhasználóinak egyaránt, akik akár kétszáz fős, végpontok közötti titkosítással védett meetingeket is szervezhetnek.
Az újítás életbe lépése után a videobeszélgetések titkosítási kulcsai többé már nem a Zoom felhős háttérrendszerében tárolódnak,
azokat a meetingek házigazdái generálják és osztják ki a résztvevők között. A Zoom szervereire a kulcsok el sem jutnak, így a cég nem tud betekinteni a beszélgetésekbe. A végpontok közötti titkosításhoz értelemszerűen be kell majd kapcsolni ezt a funkciót. (Az aktivitást egy zöld pajzs logó jelzi a beszélgetésekben.) Az extra védelem ára- ahogy erre a Zoom kitér blogposztjában - bizonyos funkciók, mint az élő átiratok készítése, a Breakout Rooms vagy a meeting felhős rögzítésének megszűnése.
(Fotó: Getty Images Hungary)