Most kezd beérni Gábor Dénes egyik forradalmi ötletétenek gyümölcse

2024 / 04 / 27 / Bobák Zsófia
Most kezd beérni Gábor Dénes egyik forradalmi ötletétenek gyümölcse
Mikor a magyar mérnök-fizikus 1947-ben megalkotta a hologram koncepcióját, egy olyan technológia alapjait tette le, amely nagy előrelépést hozott az optikában, viszont az eredetileg megoldani kívánt problémát valójában nem orvosolta.

Gábor Dénes 1971-ben vehette át a Nobel-díjat azért a találmányáért, amit először akár sikertelen próbálkozásnak is felfoghatott volna, de mint kiderült, egy forradalmi technológiai újdonság alapjait rakta le vele. A holografikus megjelenítés felfedezése, illetve megalkotása során a tudós valójában az akkori elektronmikroszkópok teljesítményét szerette volna javítani, de ehelyett egy, az optikában és az információtárolásban szerepet kapó módszert hozott létre. “Miért nem készítünk rossz elektronképet, ami viszont tartalmazza a teljes információt, és amit aztán optikai eszközökkel korrigálunk? Világos volt számomra, hogy ha egyáltalán lehetséges, akkor csak koherens elektronnyalábokkal valósítható meg, olyan elektronhullámokkal, amelyek határozott fázissal rendelkeznek ” - magyarázta a technika kiinduló alapját jelentő elképzelést Gábor Dénes a Nobel-díj átvételekor.

A hologram azáltal, hogy a teljes információt tartalmazza egy megjelenített tárgyról, képes azt térhatású formában élethűen megjeleníteni, ezáltal pedig akár távoli helyeken lévő tárgyakat, élőlényeket is testközelbe hozni például a manapság egyre népszerűbbé váló hologramfülkék által. A holografikus megjelenítés közvetlenebb élményt biztosíthat a kommunikáció során, mint a hordható eszközök viselését igénylő VR-(virtuális valóság) technológia, emiatt sok cég lát nagy jövőt a hologramos eszközökben, bár egyelőre még nem tökéletes az ilyen jellegű képalkotás. Az egyik problémát a hologramok minősége jelenti, ami bőven hagy még teret a fejlődésnek, a hologramok ugyanis főként kis méretben tudnak tiszta látványt nyújtani, nagyobb verzióik már nem feltétlenül kellően realisztikusak, ennek okát pedig a kép létrehozásához szükséges térbeli fénymodulátorban (SLM) kell keresni.

A modulátor a holografikus kijelzők képeinek generálását a koherens fénysugár hullámfrontjának dinamikus modulációja útján éri el, de a berendezések behatárolt térbeli felbontása a diffrakciós szög szempontjából szűk korlátokat szab

- magyarázzák a Meta Reality Labs részlegének munkatársai, valamint a Princeton Egyetem kutatói egy áprilisban publikált tanulmányban.

Ez a látómező kiterjedésének vagy a kép/kijelző méretének alacsony értékét eredményezi, a nagy FOV és a nagy képméret együttese nehezen megvalósítható a kutatók szerint. A vizsgálatok alatt azonban sikerült egy újfajta módszert találniuk a hiba javítására és egy olyan eszközt fejlesztettek, ami a modulátorral együtt alkalmazva segít a minőség jobbá tételében. Az apró berendezés szűrőként funkcionál a térbeli fénymodulátor mellett és az SLM által közvetített fény módosítása által egy nagyságrenddel kiterjeszti a látómezőt horizontálisan és vertikálisan is, miközben megőrzi a képminőséget.

A módosítást az eszköz felületébe vésett mintákkal végzik, így az ultraszéles FOV számára nagyobb diffrakciós szöget biztosít. A modulátorral közösen dolgozó berendezéssel 3D-s színes holografikus megjelenítésére is alkalmassá válik a technológia. A kutatók szerint a jövőben az eszköz különösen hasznossá hozzávalója lehet a VR/AR-sisakoknak is, amelyek kijelzőjének minőségét nagyban emelheti, de a diffrakciós szög növelésére más módszerek is potenciális megoldást kínálnak a további fejlesztések után, ígéretes irányt jelenthet például a metafelületek integrálása az optikai eszközökbe.

A hologramok az érdekes térbeli hatás biztosításán kívül adattárolásra is alkalmas technológiát képviselhetnek, ennek legújabb verzióját a TU Wien egyetem szakértői kísérletezték ki: holografikus módszerrel, egy terahertzes sugárnyalábnak egy műanyag lemezre való sugárzásával elérték, hogy az egyszerű plasztikdarab az egyes felületrészek vastagságának precíz beállítása után információtároló egységgé váljon, amiben többek között egy bitcoin tárcának a címét lehet elrejteni.

Arról, hogy a holografikus képalkotás ötlete hogyan is született, maga a feltaláló, Gábor Dénes egy 1972-es interjúban beszélt.

(Fotó: University of Princeton, Israel Piña/Unsplash)

Holográfia vs optikai csapdás kijelző - térbeli kijelzők jönnek egy messzi-messzi galaxisból A Gábor Dénes által feltalált hologram technológiájának hétköznapi alkalmazása a kijelzőkben még akadályokba ütközik, de készül egy új típusú, kisebb számítási kapacitást igénylő kijelző típus: az optikai csapdát használó képmegjelenítés.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Itt a megoldás? – Egy új anyag megköti az üvegházhatású gázokat
Itt a megoldás? – Egy új anyag megköti az üvegházhatású gázokat
A “Ketrecek ketrece” néven emlegetett anyag nem csak a CO2-t köti meg, de egy annál jóval potensebb üvegházhatású gázt is. A tudósok véleménye alapján rendkívül ígéretes felfedezésről van szó.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.