Magyarországon vendégeskedett a NASA egyik vezető kutatója

2023 / 06 / 17 / Bobák Áron
Magyarországon vendégeskedett a NASA egyik vezető kutatója
Dr. George Garik Gutman csaknem 25 éve vezeti a NASA földfelszínborítással és földhasználat-változással foglalkozó programját, amelynek nagyon komoly szerepe van a klímaváltozás hatásainak felmérésében is.

A Föld-megfigyelés kiemelkedő alakját az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman köszöntötte Budapesten, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a NASA szerepe közel sem csak az űrkutatásra korlátozódik. “Amikor a NASA-ról beszélünk, az emberek általában az űrmissziókra, a bolygónkon túli új távlatokat felfedező űrhajósokra gondolnak. Azokra a felfedezésekre pedig talán kevesebb figyelem hárul, amikor a figyelmünket nem a csillagok felé fordítjuk, hanem az otthonunkra, a Földre, amelyen közösen osztozunk. A NASA ebben is élen jár, és ezek a kutatások mindannyiunk életére hatással vannak” - mondta Pressman, hozzátéve, hogy a Föld-megfigyelés fejlődése olyan területekre is hatással van, mint az időjárás-előrejelzés és a terménybecslés, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás valamint a természeti katasztrófák, például árvizek, aszályok és erdőtüzek kezelése.

A nagykövet emlékeztetett rá, hogy egy nemrég megjelent kutatás szerint Magyarország a teljes GDP-jének mintegy 3%-át veszítette el 2022-ben az aszályok okozta terméskiesés miatt, a Kárpát-medence és a Balkán mezőgazdasági rendszerei pedig egész Európában a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak. “A mezőgazdasági technológia fejlesztése - köztük a földmegfigyelési technikák alkalmazása a precíziós mezőgazdaságban - jelentős pozitív hatással lehet a vízfelhasználás és az élelmiszertermelés hatékonyságára, így több víz marad a lakosság, az energiatermelés, valamint a természet számára, továbbá hozzájárul a hosszú távú stabilitáshoz és a gazdasági növekedéshez” - tette hozzá.

Az amerikai űrhivatal 1997-ben hívta életre földfelszínborítással és földhasználat-változással foglalkozó programját (LCLUC), amelynek elsődleges feladata, hogy a távoli érzékelő technológiák (például műholdas rendszerek) segítségével feltérképezze a bolygó felszínét (például vegetáció, vizek, termőföldek, emberek által épített infrastruktúra) valamint ezek használatában bekövetkezett változásokat. A program végső célja, hogy egy folyamatosan frissülő, globális leltár létrehozásával megértsük és modellezhessük is ezeket a változásokat, így a szakértők már előzetesen pontosan tudnák, hogy bizonyos tervezett vagy folyamatban lévő változások milyen hatást fognak gyakorolni a környezetre lokális és globális szinten.

Dr. George Garik Gutman 1999 óta, vagyis csaknem negyed évszázada vezeti a NASA LCLUC programját, amelynek során több tucat tanulmányt írt a témáról és számos, a területről szóló könyv létrejöttében is közreműködött társszerzőként. Ahogy kérdésünkre elmondta, Budapestre egy nagykövetségi ösztöndíj keretében érkezett, amelynek célja, hogy a régió kutatóival és akadémikusaival találkozva előadásokat tartson a víz-energia-élelmiszer kapcsolatokról és tájékozódjon más szakértők a távoli megfigyelés területén elért eredményeiről. Az előadások keretében Gutman többek között betekintést nyújt a hallgatóságnak a NASA által a földfelszín és az éghajlat kapcsolatának tanulmányozásában elért eredményekről valamint érintőlegesen tájékoztatja őket a folyamatban levő és jövőbeli tervekről is. "A hangsúly a földtakaró és a földhasználat változásain van, mint például az erdők kiaknázása, a mezőgazdaság és az urbanizáció" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemet valamint a Lechner Tudásközpontot kereste fel, emellett az Óbudai Egyetem székesfehérvári kampuszára is ellátogatott. Gutman azóta már tovább is indult Magyarországról, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen tartson előadást, később pedig Szerbia, majd Csehország felé veszi az irányt.

A kiváló tudós méltatása mellett Pressman a beszédében kitért arra is, hogy Magyarország és az Egyesült Államok régóta együtt dolgoznak az égbolt felfedezésén, az űrkutatási együttműködést pedig a magyar-amerikai kapcsolatok egyik fénypontjának nevezte. A nagykövet külön kiemelte, hogy Magyarország a tervek szerint az amerikai Axiom Space segítségével fog űrhajóst küldeni 2024-ben a Nemzetközi Űrállomásra, egyben reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy hamarosan hazánk is aláírja az Artemis Egyezményt, "amelynek célja az űr békés, polgári célú használatának előmozdítása".

(Fotó: US Embassy Budapest)


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.