Magyarországon vendégeskedett a NASA egyik vezető kutatója

2023 / 06 / 17 / Bobák Áron
Magyarországon vendégeskedett a NASA egyik vezető kutatója
Dr. George Garik Gutman csaknem 25 éve vezeti a NASA földfelszínborítással és földhasználat-változással foglalkozó programját, amelynek nagyon komoly szerepe van a klímaváltozás hatásainak felmérésében is.

A Föld-megfigyelés kiemelkedő alakját az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman köszöntötte Budapesten, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a NASA szerepe közel sem csak az űrkutatásra korlátozódik. “Amikor a NASA-ról beszélünk, az emberek általában az űrmissziókra, a bolygónkon túli új távlatokat felfedező űrhajósokra gondolnak. Azokra a felfedezésekre pedig talán kevesebb figyelem hárul, amikor a figyelmünket nem a csillagok felé fordítjuk, hanem az otthonunkra, a Földre, amelyen közösen osztozunk. A NASA ebben is élen jár, és ezek a kutatások mindannyiunk életére hatással vannak” - mondta Pressman, hozzátéve, hogy a Föld-megfigyelés fejlődése olyan területekre is hatással van, mint az időjárás-előrejelzés és a terménybecslés, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás valamint a természeti katasztrófák, például árvizek, aszályok és erdőtüzek kezelése.

A nagykövet emlékeztetett rá, hogy egy nemrég megjelent kutatás szerint Magyarország a teljes GDP-jének mintegy 3%-át veszítette el 2022-ben az aszályok okozta terméskiesés miatt, a Kárpát-medence és a Balkán mezőgazdasági rendszerei pedig egész Európában a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak. “A mezőgazdasági technológia fejlesztése - köztük a földmegfigyelési technikák alkalmazása a precíziós mezőgazdaságban - jelentős pozitív hatással lehet a vízfelhasználás és az élelmiszertermelés hatékonyságára, így több víz marad a lakosság, az energiatermelés, valamint a természet számára, továbbá hozzájárul a hosszú távú stabilitáshoz és a gazdasági növekedéshez” - tette hozzá.

Az amerikai űrhivatal 1997-ben hívta életre földfelszínborítással és földhasználat-változással foglalkozó programját (LCLUC), amelynek elsődleges feladata, hogy a távoli érzékelő technológiák (például műholdas rendszerek) segítségével feltérképezze a bolygó felszínét (például vegetáció, vizek, termőföldek, emberek által épített infrastruktúra) valamint ezek használatában bekövetkezett változásokat. A program végső célja, hogy egy folyamatosan frissülő, globális leltár létrehozásával megértsük és modellezhessük is ezeket a változásokat, így a szakértők már előzetesen pontosan tudnák, hogy bizonyos tervezett vagy folyamatban lévő változások milyen hatást fognak gyakorolni a környezetre lokális és globális szinten.

Dr. George Garik Gutman 1999 óta, vagyis csaknem negyed évszázada vezeti a NASA LCLUC programját, amelynek során több tucat tanulmányt írt a témáról és számos, a területről szóló könyv létrejöttében is közreműködött társszerzőként. Ahogy kérdésünkre elmondta, Budapestre egy nagykövetségi ösztöndíj keretében érkezett, amelynek célja, hogy a régió kutatóival és akadémikusaival találkozva előadásokat tartson a víz-energia-élelmiszer kapcsolatokról és tájékozódjon más szakértők a távoli megfigyelés területén elért eredményeiről. Az előadások keretében Gutman többek között betekintést nyújt a hallgatóságnak a NASA által a földfelszín és az éghajlat kapcsolatának tanulmányozásában elért eredményekről valamint érintőlegesen tájékoztatja őket a folyamatban levő és jövőbeli tervekről is. "A hangsúly a földtakaró és a földhasználat változásain van, mint például az erdők kiaknázása, a mezőgazdaság és az urbanizáció" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemet valamint a Lechner Tudásközpontot kereste fel, emellett az Óbudai Egyetem székesfehérvári kampuszára is ellátogatott. Gutman azóta már tovább is indult Magyarországról, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen tartson előadást, később pedig Szerbia, majd Csehország felé veszi az irányt.

A kiváló tudós méltatása mellett Pressman a beszédében kitért arra is, hogy Magyarország és az Egyesült Államok régóta együtt dolgoznak az égbolt felfedezésén, az űrkutatási együttműködést pedig a magyar-amerikai kapcsolatok egyik fénypontjának nevezte. A nagykövet külön kiemelte, hogy Magyarország a tervek szerint az amerikai Axiom Space segítségével fog űrhajóst küldeni 2024-ben a Nemzetközi Űrállomásra, egyben reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy hamarosan hazánk is aláírja az Artemis Egyezményt, "amelynek célja az űr békés, polgári célú használatának előmozdítása".

(Fotó: US Embassy Budapest)


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.