Yehuda Elram, az EggXYt vezérigazgatója a Fast Company munkatársának beszélt arról, hogy társalapítóját, a neurológusként dolgozó Dani Offent sokkolták a darálás állatjóléti következményei, másrészt a folyamat során keletkező tetemes mennyiségű hulladék. Az EggXYt csapata ezért a CRISPR géntechnológia segítségével 'belenyúlna' a csirkék génjeibe úgy, hogy a hím egyedre utaló kromoszómán 'felvillanna' egy biomarker a tojások szelektálásánál. A génmódosítást követően a tojásokat átfuttatnák egy, a repülőtéri poggyászok ellenőrzésére használt korszerű röntgengépen, ami alatt a kakascsibéket rejtő tojások világítanának. Ezáltal nemenként, automatikusan lehetne szelektálni a tojásokat anélkül, hogy a héjuk megrepedne. A szakemberek szerint a folyamat idő- és pénztakarékos, na és természetesen etikus.

Géntechnológiával a madárinfluenzával szemben is ellenállók lehetnek a baromfik

A társadalom okkal tart egy újabb madárinfluenza kirobbanásától, de ahogy azt az EggXYt munkatársai a Poultry World egyik cikkében kifejtették, a vírus a madarakra jelenti a legnagyobb veszélyt. 2021. május elején például Erdélyben száznyolcvanezer szárnyast kellett leölni madárinfluenza miatt, de még emlékezetesebb az a 2015-ös járvány, amikor emiatt több mint ötvenmillió baromfi elpusztult az USA-ban. A gazdasági károkat tetézi, hogy ilyen esetben egy adott körzetben minden madarat meg kell ölni függetlenül attól, hogy fertőzött-e vagy sem.

Hogy megakadályozzák egy újabb járvány kitörését, az EggXYt kifejlesztette saját,GEiGS nevű génszerkesztési technológiáját, melynek segítségével a jövőben a betegségnek ellenálló madarak születhetnének. Érdekesség, hogy a módszert eredetileg trópusi növényekhez alkották, ami lényegében a természetben előforduló védekezési mechanizmusokat használja fel a betegség kórokozóinak közvetlen megtámadására, ezáltal ellenállóbbá tenné a növényeket az őket fenyegető betegségekkel szemben.

Amerikában génmanipulált sertésekkel gyógyítanák a húsallergiát Az igazán nagy dolog mégsem ez, hanem, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) először engedélyezte génmódosított állatok tenyésztést - egyszerre - étkezési, illetve gyógyászati célból. Ez hatalmas előrelépés úgy a tudomány, mint a jövő új gyógymódjainak megtalálása felé.

A kutatók az RNS-interferenciát, az eukarióta sejtekben zajló folyamatot használták, amely során rövid, kettős szálú RNS-szakaszok egy nagyobb, RISC nevű fehérjekomplexbe épülnek be és a komplex a későbbiekben minden olyan hírvivő RNS-t (mRNS-t) lebont, amely szekvenciája hasonlít a beépült RNS-hez. Végeredményben az mRNS-t termelő gén hatása gátlódik. A mechanizmust megindító kettős szálú RNS lehet külső eredetű (exogén); ebben az esetben többnyire virális eredetű és az RNS-interferencia célja a vírusgének hatásának blokkolása, a fertőzés elleni védekezés. A szakértők szerint az RNS-interferencia révén szelektíven lehet kikapcsolni egyes gének hatását - esetünkben például a madárinfluenza kialakulásáért felelőseket - ezért nagyon fontos kutatási eszközöknek bizonyultak.

Ezeket a géneket ráirányítják magára a vírusra, megakadályozva annak sejtbéli szaporodását.

Mivel a fejlesztők szerint a módszer csak minimális változásokat hajt végre a genomban, ezért azt remélik, hogy mindez felgyorsítja a hatósági jóváhagyási folyamatokat és lehetővé teszi számunkra, hogy terméküket piacra vigyék. A munkát idén februárban kezdték, szóval egyelőre nem tudni, mikor terjedhet el a gyakorlatban.

Egyre több ország lép a kakascsibék ledarálása ellen

Franciaország és Németország 2022-től véget vet a gyakorlatnak, és onnantól kezdve tilos lesz a tojástermelő iparág számára használhatatlannak minősített hím csibék ledarálása. Julia Klöckner német mezőgazdasági miniszter a The Guardiannek azt nyilatkozta, hogy ők a világon az elsők, akik ebben a kérdésben világos intézkedést hoztak, és ezzel véget vethetnek egy etikátlan gyakorlatnak, miközben az állatok jóléte terén is hatalmas lépést tehetnek.

Németországban évente negyvenötmillió hím csibét ölnek meg kikelésük után.

Az okok egyszerűek: a hímek nem tojnak tojást és mivel kisebbek, a húsuk miatt sem érdemes 'vesződni' velük. Az utóbbi években azonban rengeteg videó napvilágot látott, amelyeken a feleslegesnek ítélt állatokat egyszerűen élve ledarálják. Nem csoda, hogy az embertelen módszer miatt évek óta az állatvédők támadásainak kereszttűzében állt ez a morális szempontból igencsak megkérdőjelezhető gyakorlat.

Az új német törvény szerint a csibék nemének megállapítását ezentúl a tojások kikelését megelőzően kell elvégezni, annak érdekében, hogy a hímeket tartalmazókat még időben megsemmisíthessék. A jelenlegi módszerek szerint a három hetes inkubációs folyamat kilencedik és tizennegyedik napja között már meghatározható az embrió neme, ám az új törvény emellett új módszerek kidolgozását sürgeti.

2024-re szeretnék elérni, hogy már a hatodik nap előtt ismert legyen, melyik tojásban fejlődik hím csibe.

Klöckner azt reméli, hogy az ágazat egyéb, az állatok jólétét segítő konkrét lépésekre is elszánja majd magát, és ennek megfelelően változtat bevett gyakorlatain. A legmagasabb német közigazgatási bíróság 2019 júniusában már figyelmeztette a baromfiipar képviselőit, hogy csak addig folytathatják ezt a módszert ameddig ki nem dolgozzák azt a metódust, amellyel már a tojásban meghatározhatják a kikelő csibe nemét.

2020 elején Julia Klöckner, az akkori francia kollégájával, Didier Guillaume-mal közösen jelentette be, hogy 2021 végére teljesen felhagynak országukban a hímcsibék ledarálásával. 2020. január elseje óta pedig ez Svájcban is tilos, az állatok elgázosítása azonban továbbra is engedélyezett. A szakemberek szerint a döntés hátterében mindenképpen az áll, hogy a német választópolgárok több mint fele, ötvenkilenc százaléka fontosnak tartja a választások során, hogy jelöltjük milyen állásponton van az állatok jólétével kapcsolatban. A Német Baromfi Szövetség (ZDG) ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvény betartásával óriási versenyhátrányba kerülnek az Európai Unión belül azokkal a tagországokkal szemben, amelyek folytatják a hím naposcsibék darálását. Szerintük az új rendelkezés csak részben oldja meg a problémát.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a Rakétán:

Növényből állatba vándorló DNS-t találtak Ez az állat úgy győzi le a növényi mérgeket, hogy a növények saját genetikai védelmét használja fel. A mechanizmust valószínűleg egy vírus vitte át a flórából a faunába, több millió évvel ezelőtt.

Amerikában génmanipulált sertésekkel gyógyítanák a húsallergiát Az igazán nagy dolog mégsem ez, hanem, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) először engedélyezte génmódosított állatok tenyésztést - egyszerre - étkezési, illetve gyógyászati célból. Ez hatalmas előrelépés úgy a tudomány, mint a jövő új gyógymódjainak megtalálása felé.

A génszerkesztés meghosszabbíthatja a genetikai betegségben szenvedők életét Lehet szeretni, lehet utálni, de a CRISPR génmanipulációs eljárás ezúttal is odacsapott az asztalra: segítségével ugyanis sikerült meghosszabbítani  a progéria nevű ritka genetikai betegséget hordozó egerek életét. A progéria legfőbb tünete, hogy az öregedés jelei már a beteg első két életévében kimutathatóak.